Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: „A Szent Koronára! Ez kedvemre telük." Zsigmond császár Luccában II/353
364 E. KOVÁCS PÉTER rából.79 Sajnos, az 1420 és 1441 közötti évekből hiányzik a kiadások és a bevételek jegyzéke, ezért nem lehet pontosan megmondani: mennyibe is került a városnak Zsigmond és kíséretének az eltartása, valamint a háborús kiadások fedezése.80 Azt tudjuk, hogy 1430 és 1431 között, amikor Lucca szövetségben állt Genovával, 67 809 dukátot költöttek hadikiadásokra.81 A császár és embereinek elhelyezése sem lehetett egyszerű. Zsigmond és szűkebb kísérete a néhai Paulo Guinigi palotájában lakott.82 A többieket a polgárokhoz szállásolták be, a katonák a városfalak közelében kaptak helyet.83 Minden bizonnyal a luccai „szállodások" sem panaszkodhattak a forgalomra. Azt tudjuk, hogy egy évszázaddal korábban, 1332-ben, a városban 48 albergatorit számoltak össze, akik akkor 246 ágyat tudtak biztosítani.84 Zsigmondot a luccaik közül Ceccardo da Massa és Niccolö Burlamacchi Sienába is elkísérték.85 Elsődleges feladatuk az volt, hogy segítsék a béketárgyalásokat.86 (A császár már 1432. július 26-án levelet írt a a városnak, amelyben tudatta velük, hogy sikeresen átkelt az Arno folyón és megérkezett.)87 Az egyik levélben Ceccardo azt az utasítást kapta: mondja meg a császárnak, milyen nagy szükség van rá Itáliában.88 Ez kétségtelenül igaz is volt, de csak azzal — az érem másik oldalát is felvillantó — kiegészítéssel: Zsigmondnak mint új politikai tényezőnek a megjelenése Itáliában azzal a következménnyel járt, hogy hosszabb időt vett igénybe az ellenséges városállamok közti megegyezés létrehozása. (Folyamatos katonai készenlétre utal, hogy Tallóci Matkó 1432 novemberében visszatért Lombardiába, ahonnét a tervek szerint — legalább is Luccának ezt írta Zsigmond — továbbment Magyarországra hadsereget szervezni.)89 A városnak azért vált fontossá a császári jelenlét, mert joggal remélhette, hogy segítséget kap a Firenze elleni harchoz.90 Zsigmond végül 1432. július 7-én hagyta el Luccát. A császár kíséretében találjuk Niccolö Piccininót, a vers hősét is, így a város két „megmentője" együtt vonult a Romfahrt újabb fontos állomása, Siena felé.91 79 1432. júl. 14.: „sine aliqua dimunitione ... soldos duos per libram ad utilitatem Lucani communis" - Archivio di Stato di Lucca. Consiglio Generale 14. 256. 80 Inventario del R. Archivio di Stato in Lucca II. Lucca 1876. Camerlingo Generale 7. 81 Archivio di Stato di Lucca. Capitoli 35. 263-269. 82 Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 357. - A palota elekor az Anziani della Republica székhelye volt. 83 Beverino 373.; Civitale, G.\ Historie di Lucca i. m. 314. 84 Inventario II. Provento degli usurai e ospitatori. 64. 85 Sienába 1432. júl. 12-én érkezett meg Zsigmond. Az 1432. aug. 20-i ülés bejegyzésének szövege fölött írták be a jegyzőkönyvbe a császár érkezésének pontos napját, 1. Archivio di Stato di Siena. Consiglio Generale I. Deliberazioni. 217. k. 25r. 86 1433. febr. 26., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 323. sz. 87 1432. júl. 28., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 259. sz. - A város pedig azt tudatta Zsigmonddal, hogy megérkezett hadvezérük, Antonio da Pisa. 88 1433. marc. 12., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 331. sz. - Burlamacchi márciusban már visszatért Luccába. 89 1432. nov. 13., Lucca - Registri Vol. W. Carteggio degli anziani. 293. sz. - Antonio da Pisának küldik a hírt. 90 Természetesen Milánóra is számítottak. Azt írták a hercegnek, hogy várják a segítségét, mert nélküle nem köthető béke, 1. 1433. mára 8., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 329. sz. 91 Pedrino 340.
