Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: „A Szent Koronára! Ez kedvemre telük." Zsigmond császár Luccában II/353
ZSIGMOND CSÁSZÁR LUCCÁBAN 363 Micheletto, firenzeiek vezére megölte.70 Az elesett báró nevét nem tudjuk, de a krónika írója megemlítette, hogy Zsigmond a hír hallatán többször megesküdött, hogy hatalmas bosszút fog állni a firenzeieken. A luccai eseményekről Pedrino egy városlakótól értesült, aki ugyan megbízható, de nem luccai.71 A csatában — akármilyen felkészültek és hősök voltak is a költő szerint Zsigmond emberei — halottak és sebesültek is maradtak mindkét oldalon. A firenzeiek elleni harcban esett el például Dárói Majos László, amit azért tudunk, mert Zsigmond egy 1432. október 28-i oklevélben megemlítette, hogy Dáróit a lázadó firenzeiek ölték meg.72 Hathna-i János fia Györgynek a fia, Pan László szerencsésebb volt, hiszen ő csak megsebesült, amikor a firenzeiek és más itáliai rebellisek kezén lévő várak ostrománál köveket dobáltak rá.73 A luccai napok Zsigmond sienai és római utazásának megszervezésével teltek, mivel azonban az útvonal Toszkánán át vezetett, előbb Firenzével kellett egyezségre lépnie, ami nem ment könnyen. Zsigmondnak azért kellett másfél hónapig a városban vesztegelnie, mert fennállt annak a veszélye, hogy a firenzeiek nem törődnek bele a luccai vereségbe, és megtámadják a császárkoronázásra Rómába vonuló csapatát. A helyi ügyek mellett foglalkozott birodalmi problémákkal is: Luccában adott páldául felmentést Strassburg, Köln, Bázel, Worms és Mainz városának a Romfahrton való részvétel alól.74 Luccára nem kis terhet rótt Zsigmond megjelenése és a firenzeiek elleni harc. A város kénytelen volt a „kölcsön" (prestitum) eszközéhez nyúlni. A prestitum egy speciális, rövid lejáratú „kölcsön" volt, amelyet a város saját kincstárából vett fel hol fix kamatra, hol változóra. Akkor fordultak ehhez a megoldáshoz, ha a bevételeket meghaladták a kiadások. Fix kamatra adták, vagy változóra.75 A városban már 1432. május 18-án azt javasolta Antonio Arrigi orvos (phisicus), hogy a császár ellátásának a költségeire aprestitum felét használják fel és három polgárt válasszanak meg, akik a kifizetéseket ellenőrizni fogják.76 Néhány nap múlva ez meg is történt; a feladattal Niccolö domini Manfredi, Bonfilio de Bonfiliis és Ceccavdo de Massa polgárokat bízták meg. Arról is döntöttek, hogy azonnal adjanak át a császárnak 2 ezer dukátot.77 A város költségvetését ezen felül még a háborúskodás kiadásai is megterhelték. Úgy tűnik, hogy 300 lovast és 300 gyalogost fogadtak fel, akik zsoldja három hónapra 2 ezer dukát volt. Mindezt Ceccardus de Massa tanácsos javasolta.78 Minden bizonnyal ezért vettek fel egy hónapra 3 ezer dukátot (prestitum) a város kincstá-70 Michelettót mint firenzei hadvezért, aki Nicolö Tolentino mellett a firenzei csapatokat vezette, említi Bartholomeo Beverino is. A támadás napját is június 10-re teszi, vö. Bartholomei Bevenni Annalium ab origine Lucensis Urbis III. Lucae 1830. (a továbbiakban: Beverino) 373. 71 Pedrino 339-340. 72 1432. okt. 28., Siena - DL 66 430. 73 1438. febr. 24., Buda - DL 65 906. (Albert király oklevele.) 74 1432. jún. 28., Lucca - Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Sigmund. Vierte Abteilung 1431-1433. Herausgegeben Hermann Herre. Gotha 1906. 170. sz.; 1432. jún. 29., Lucca - uo. 171. sz.; 1432. jún. 29. - uo. 172. sz. 75 Archivio di Stato di Lucca. Imprestiti 21. k. VII. Ír. oldalon ez áll: „Hic est liber prestantie mensis maii 1432, videlizet dimidia facta pro expensis imperatoris." 76 1432. máj. 18. - Archivio di Stato di Lucca. Consiglio Generale 14. 242. (Új számozás.) 77 1432. jún. 3. - Archivio di Stato di Lucca. Consiglio Generale 14. 245. 78 1432. júl. 2. - Archivio di Stato di Lucca. Consiglio Generale 14. 252-253.
