Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: „A Szent Koronára! Ez kedvemre telük." Zsigmond császár Luccában II/353
356 E. KOVÁCS PÉTER császár 1433. szeptember 9-én érkezett, ezer főről van adat,19 de Riminibe, ahová hamarabb látogatott el (1433. szeptember 3.), mint az Esték székhelyére, a beszámolók szerint 1600 lovassal érkezett, és a kíséretében ott volt Marsilio da Carrara, Brunoro della Scala, valamint a bajor herceg is.20 Egy másik rimini krónikában viszont — amelyben szintén csak fenti három előkelőséget említik név szerint — csupán 1500 lovasról tudnak.21 Az azonban bizonyos, hogy a csapat összetétele és létszáma állandóan változhatott, új emberek érkeztek, mások, pedig visszatértek hazájukba.22 A legpontosabbnak tűnő adatot Sienából ismerjük, Tommaso Fecini krónikájából. 0 1532 lovast sorol fel, s arra is kitér, hogy kinek a szolgálatában állnak.23 Zsigmond és emberei másfél hónapig időztek a városban, de már 1432 előtt is találunk némi nyomot a magyar jelenlétre Luccában. 1062-ben, majd 1081-ben, a magyarok szőlőjét és földjét említik, akik minden bizonnyal a városban laktak.24 A továbbiakban elsősorban azok a katonák jelentették a kapcsolatot, akik a Lucca zsoldjában álltak. 1374-ben, többek között, 20 magyar katonát vettek fel a város védelmére.25 1380-ban a Saranzaban állomásozó magyarokról tesznek említést, akik parancsnokát, Sallai Jánost küldik a milánói herceg levelével, János bánhoz.26 Ez utóbbi minden bizonnyal nem lehet más, mint Horváti János macsói bán.27 1429-ben Arrighus Thomasi de Ungheria nevét találjuk egy luccai periratban.28 Amikor Zsigmond megérkezett a városba, 1432-ben, további magyar zsoldosok nevei szerepelnek a bejegyzésekben. A kutató Itáliában mindig reménykedik, hátha rábukkan Hunyadi János nyomára, de, sajnos, most is kudarcot vallott a próbálkozás, ellenben csak ebben az évben 12 Luccában szolgáló magyar katonára van adat. Közülük négyen akkor is ott voltak, amikor a császár a városban tartózkodott, és ketten akkor léptek ki a város szolgálatából, amikor a császár elhagyta Luccát. Ez utóbbiak minden bizonnyal Zsigmond kíséretébe kerültek át. Az írnok nem csak apjuk keresztnevét jegyezte be (az azonos nevűeket így könnyebb volt megkülönböztetni), hanem néhány szóval utalt termetükre, hajuk színére, szakállukra vagy éppen valamely jellegzetességükre. Ez utóbbiak általában sebesülésből származtak. A 12 katona közül négyet hívtak Jánosnak, de ezek egyike sem lehetett Hunyadi, 19 Memorie per la storia di Ferrara III. Raccolte da Antonio Frizzi. Ferrara 1850. 468. 20 Cronaca Malatestina del secolo XV (AA. 1416-1452). A cura di Aldo Francesco Massera. Bologna 1922. (Rerum Italicarum Scriptores. XV/2.) 64-65. 21 Cronica Riminse dall'ano 1188 fino al anno 1385. (Anonimo) A cura di Ludovico Antonio Muratori. Milano 1729. (Rerum Italicarum Scriptores 15.) 960. 22 E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia. Századok 137. (2003) 958. 23 Cronache Senesi. A cura di Alessandro Lisini e Fabio Iacometti. Bologna 1931. (Rerum Italicarum Scriptores 15/6.: Cronaca Senese di Tommaso Fecini [1431-1479]). 844-845. 24 1062. dec. 22., Lucca - Registri I. Pergamené del Diplomatics Lucca 1903. 187. sz.; 1081. aug. 25., Lucca - uo. 306. sz. 25 1374. febr. 15., Lucca - Riformagioni della Republica di Lucca (1369-1400). Volume IV (1373-1374). A cura di Giorgio Toro. Roma 1998. 349. 26 1380. okt. 31., Lucca - Registri II. Carteggio degli Anziani. Lucca 1903. 783. sz. 27 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. Bp. 1996. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak) I. 28. 28 1429. jan. 19. - Archivio di Stato di Lucca. Sentenze e bandi 159. k. lr-v.
