Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: „A Szent Koronára! Ez kedvemre telük." Zsigmond császár Luccában II/353

ZSIGMOND CSÁSZÁR LUCCABAN 355 mint a milánói herceg szövetségesét. A békével Toszkánában Firenze szerepe tovább erősödött és a Lucca elleni támadás mellett döntött. Előbb azonban Volterrában kellett egy lázadást lecsillapítania, ezt követően aztán Niccolö Fortebraccio zsoldosvezér parancsnoksága alatt 1429. novemberében a firenzeiek feldúlták a luccai területeket, majd a következő év februárjában már közvetlenül a várost kezdték támadni. (Ekkor már a kor másik híres zsoldoskapitánya, Rinaldo degli Albizzi is csatlakozott hozzájuk.) Az ostrom sokáig tartott, a védők Filippo Brunelleschi tanácsára elárasztották a várost a Serchio vizével, amit az tett lehetővé, hogy a folyó medre magasabban feküdt, mint a város. Luccát végül is 1430 júliusában Niccolö Piccinino mentette fel. (Firenze decemberben is támadott, erre emlékeztették a zsoldosvezért a városi tanács tagjai.) A győzelem után nem sokkal — augusztus 14-én — a városban Pietro Cenami és Lorenzo Buonvisi vezetésével összeesküvést szerveztek a Giunigi család ellen: Francesco Sforza a család tagjait a milánói herceghez, Filippo Maria Viscontihoz, küldte. Paolo Giunigi fiait hamarosan szabadon engedték, ő maga azonban a paviai erődben maradt élete végéig.12 Amikor Zsigmond másfél évvel később Luccába érkezett, a várost az Anziani della Republica testülete vezette. Tagjai már jó előre tudomást szereztek a császár érkezéséről, 1431. december 29-én már követeiket is elküldték Zsigmondhoz, aki ekkor Piacenzában tartózkodott.13

Messer Niccolö (Burlamacchi), messer Manfredi és Lorenzo Buonvisi járult a császár elé.14 A városból folyamatosan kapták az utasításokat, hogy mit tegyenek: az egyikük (Manfredi) a császár, míg másikuk (Niccolö Burlamacchi) a milánói herceg környezetében maradjon, Lorenzo Buonvisit pedig Genovába irányították.15 A legnagyobb gondot továbbra is a firenzeiek jelentették, akik újból a közelben portyáztak. A város ezért is várta a császárt, mert azt remélte: katonailag is segíteni fog Luccának. Sürgették a követeket, tudósítsák a császárt, a milánói herceget és Piccininót: ha tíz napon belül nem érkezik segítség, el fognak bukni.16

A város és a császár folyamatosan tájékoztatták egymást Ceccardo da Massa, az új luccai követ személyén keresztül, elsősorban a hadi eseményekről.17 A magyar király jelentős kísérettel érkezett Luccába, egyes becslések szerint legalább 1200-an léptek át a város kapuját.18

Sajnos, annak ellenére, hogy az itáliai krónikákban általában megemlítik a császári kíséret nagyságát, a pontos adatot nem ismerjük. A Romfahrt alatt a forrásokban általában 1000 és 1500 közötti létszámra utalnak. A teljesség igénye nélkül: Ferrarából, ahová a 12 Mancini, A.:

Storia di Lucca i. m. 192-197. 13 Engel Pál - C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarium (1382-1438). Bp. 2006. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) 127. 14 1431. febr. 29., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. Lucca 1907. 157. sz. 15 1432. mára 10., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani i. m. 185. sz. 16 1432. mára

11., Lucca - Registri Vol. IV Carteggio degli anziani. 186. sz. - Piccinino csapatai ekkor Vettovagliamento körbezárásával próbálkoztak. 17 1432. ápr. 6., Lucca - Registri

Vol. IV Carteggio degli anziani. 200. sz.; 1432. ápr. 6., Lucca -uo. 201. sz.; 1432. ápr. 22., Lucca - uo. 223. sz.; 1432. ápr. 25., Lucca - uo. 224. sz.; 1432. ápr. 25., Lucca - uo. 226. sz.; 1432. máj. 23., Lucca - uo. 232. sz. 18 Girolalmo Tommasi:

Sommario della storia di Lucca. Firenze 1847. 317.