Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29

A ROMÁN BÉKE-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE (1944-1946) 35 Forrás: Alexandru Filipascu: Ucrainienii din Maramures. Sibiu, k. n., 1945.; AMAE, Arhiva Fond: ConferinÇa de pace de la Paris, 127. köt., Material documentor Maramures, 14. 1945. január 28-án az ukrán nemzetiségű Ivan Odovicsiuk (Ion Odoviciuc) vezette Népi Tanács átvette a megye irányítását és bevezette az ukrán közigazgatást. A románok véleményét bemutató Maramuresul lapot betiltották, a kiadó nyomdát bezárták, a román veztőket részben elüldözték, részben letartóztatták vagy megölték. 1945. február elején az ukránok újabb nagygyűlésen létrehozták a terület adminisztrálására a megyei tanácsot, elrendelték az ukrán nyelv használatát, megállapították a szovjet hadsereg által kiadott rubel és pengő stabil árfolyamát, az ukrán iskolák megnyitását, hetente hat óra kötelező ukrán nyelvtanítást a román és magyar iskolákban.25 Az amerikaiaknak is tudomást szereztek a kialakult helyzetről. A Groza-kormány beiiktatásáig szerintük a terület kvázi szovjet katonai megszállás alatt állt. Ivan Szuszajkov tábornok, a SzEB vezetője, az amerikai katonai misszió vezetőjének, Cortlandt van Rensselaer Schuyler tábornoknak26 a terület jogállását firtató kérdésére azt válaszolta, hogy „Románia északi határa a békeszerződésben lesz véglegesítve".27 Az események elemzéséből kiderül, hogy nem helyi, nemzetiségi alapon kirobbant kezdeményezésről volt szó. Ezt támasztja alá az események egyik szemtanúja, Ieremia Vasile visszaemlékezése, amelyben a máramarosszigeti alpolgármester leírja, hogy az NKVD már 1944 novemberében kényszeríteni akarta a helyi kommunisták néhány képviselőjét, hogy Ungváron írják alá Román-Máramaros egyesülését Kárpátaljával. Tehát a szovjet vezetés expanziós törekvéseiről van szó, amely a máramarosi ruszin lakosság miatt nemzetiségi színezetet kapott.28 Ez valószínűleg az Ukrán Kommunista Párt helyi akciója volt, legalábbis így értékelték a helyzetet a Romániai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának ülésén. Észak-erdélyi körútjáról beszámolva Luka László29 a máramarosi helyzetről kijelentette, hogy „az Ukrán Kárpátaljai Párt és hadsereg egyes embereinek segítségével tévúton járva erőltették az egyesülést Ukrajnával. A helyzet elmérgesedéséért az ejtőernyővel ledobott angolok a felelősek, akik egymás ellen ugrasztották a két népet."30

Nem állnak rendelkezésünkre adatok arról, hogy a Szövetségesek valóban ledobtak volna angol ejtőer-25 Nagy Mihály Zoltán - Vincze Gábor:

Autonómisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között (1944. szeptember - 1945. március). Kolozsvár-Csíkszereda, EME-Pro Print, 2004. 52. 26 Schuyler 1944. november 21. és 1947. június 11. között vezette az amerikai katonai missziót. Naplóját Romániában is kiadták: Cortlandt van Rensselaer Schuyler: Misiune dificilä. Jurnal (28 ianuarie 1945 - 20 septembrie 1946). Red. Alexandru 0§ca, Mircea ChiriÇoiu. Bucure§ti, Editura Enciclopedicä, 1997. 27 Dobrinescu: Romania si Ungaria.. i. m. 205. 28 Nagy-Vincze: i. m. 53. 29 Luka László (Vasile Luca), székely származású illegális kommunista, 1940-ben az RKP KB titkára. Mint szakszervezeti vezetőt és az RKP vezetőségi tagot a Szovjetunióba való szökési kísérlete során elfogják és börtönbe zárják. De néhány hónappal azután kiszabadul, mert a fogvatartásának helye CernauÇi (Csernovic) a Szovjetunióhoz kerül. Később Ukrajnai Szovjet tagja lesz. A háború után az Országos Demokrata Arcvonal elnökeként fontos szerepet játszik az RKP hatalomátvételében, majd a párt nemzetiségi és gazdasági poltikáját irányítja. 1954-ben elítélik. 30 Az RKP KB PB 1945. május 4-i ülés jegyzőkönyve. Közli:

Constantiniu: i. m. 109.