Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29
A ROMAN BÉKE-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE (1944-1946) 31 A rövid távú politikai cél a közvélemény számára is legérzékenyebb erdélyi kérdés kedvező megoldása volt. Olyan tanulmányok készítését tervezték tehát, amelyek a román területi követelések jogosságát voltak hivatottak alátámasztani. Néhány ezek közül: „Erdély gazdasági egysége", „A bécsi döntés gazdasági és politikai következményei" (a gazdasági, kulturális egység megtörése, a katonai védelem lehetetlensége, a közlekedésre gyakorolt hatása, demográfiai helyzet, román befektetések Észak-Erdélyben).9 Több tanulmány azt mutatta be, hogy Románia milyen szerepet vállalhat az új háború utáni helyzetben: „A román nép küldetése, az európai közlekedés fontos központja", „Románia európai ipari tényező, kőolaj, vizek, Delta, közlekedés", „Románia az európai mezőgazdasági régió központja", „Románia gazdasági szerepe a Duna-medencében és a Balkánon", „Románia és a nemzetközi pénzügyi rendszer".10 Az előzetesen leszögezett tematika alapján kidolgozott javaslatok vitájára a bizottság 1945. március 29-i és április 7-i ülésén került sor. A vita során megállapították azokat az alapelveket, amelyek alapján a román gazdaság érdekeit képviselni kell:11 1) Be kell mutatni a román gazdaság háborús veszteségeit és a fegyverszüneti egyezményben foglalt jóvátételi kötelezettség terheit. Mivel a gazdaság újjáépítéséhez hitelekre van szükség, s ezeket a hiteleket politikai döntések alapján ítélik oda, fel kell kelteni a hitelnyújtók érdeklődését a román befektetési lehetőségek iránt. 2) Feltételezhető, hogy az új világrend megteremtésekor nemcsak a fegyveres konfliktusokat, hanem a gazdasági konfliktusokat is igyekeznek kiiktatani. Ezért a gazdasági autonómiáról való lemondással egyidejűleg meg kell határozni, melyek azok a jogosítványok, amelyekhez, ha időlegesen is, ragaszkodni kell. 3) A háború utáni világrend kialakítása során valószínűleg az életszínvonal általános emelésének lehetőségeit is vizsgálni fogják, ami a termelés racionalizálását, a világgazdaság integrált rendszerként való kezelését is napirendre hozhatja. Ebben a kérdésben azt kell elérni, hogy ne az ország jelenlegi állapotát, hanem a fejlődési lehetőségeket vegyék alapul. 4) Információkat kell gyűjteni az újjáépítési tervekről. A román gazdasági szakértők, napi kapcsolatban lévén a nyugati szövetségesek képviselőivel, helyesen mérték fel azokat a folyamatokat, amelyek a háború befejezése után zajlottak a világgazdaságban. Azt azonban akkor még ők sem láthatták előre, hogy az integráció milyen utat jár be a kontinens nyugati és keleti felében. A román béke-előkészítés iratai között eddig nem találtunk olyan iratot, amely regionális együttműködést, vámuniót stb. helyezett volna rangra emelkedett, a kisantant és a balkáni antant gazdasági tanácsadója, Nicolae Titulescu közeli munkatársa, 1940-ben külkereskedelmi miniszter, 1943-1944-ben szófiai követ, a román fegyverszüneti egyezményt aláíró küldöttség tagja, a fegyverszüneti egyezményt végrehajtó bizottság elnöke, a párizsi békedelegáció gazdasági bizottságának vezetője. Hitt abban, hogy Románia függetlenségét a szovjeteknek tett gazdasági engedményekkel meg lehet őrizni. 9 AMAE, Fond: Conferinta de pace de la Paris, 94. köt., 82. 10 Uo. 82-83. 11 Uo. 167-168.
