Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 305 ta, hogy bár a remeték a birtokot csak bérbe kapták, mégis megszerezni igyekeznek.40 Az országbíró nyomozást rendelt el, és utasította a győri káptalant, hogy a pálosokat intse meg. Az ügy ezzel, úgy tűnik, lezárult, a jenői remeték nem próbálkoztak tovább. A bérleti szerződés viszont továbbra is fennállt a pálosok és a csatári apátság között. Erről tanúskodnak a fennmaradt nyugták is (az utolsó közülük 1515-ben kelt), melyekből megtudjuk: a bérleti összeg továbbra is évi 6 forint volt, és Szent Mihály napja után két héttel volt esedékes.41 A birtokon időközben egyébként egy Szentpál(falva) — másként Pálfalva — nevű falu is létesült, mely az 1460-as évektől rendszeresen felbukkan, párhuzamosan a Filefölde elnevezéssel, 1475-ben pedig feltűnik a Sárostelek elnevezés is. Sárostelket különben a csatári apát ekkor el akarta zálogosítani, ami miatt a pálosok tiltakoztak a nádor előtt.42

A remeték Filefölde birtokát a 15. század végén és a 16. elején leginkább a fehérvári káptalan szomszédos, Káptalanfalva nevű birtokán élők háborgatták. A vitát 1519-ben határjárással zárták le,43 mégis néhány nappal később a két birtok határán fekvő legelő ügyében fogott bírák mondtak ítéletet.44

Ugyanez év végén Fileföldét elhagyottnak mondják.

45 Az egész bérleti ügynek, úgy vélem, több tanulsága is van. Egyrészt a pálosoknak megérte több mint 100 éven keresztül megtartani egy olyan bérelt birtokot, melynek kapcsán számtalan vitájuk támadt a szomszédokkal. Egy sikertelen kísérletet leszámítva, úgy látszik, nem is próbálták végleg megszerezni. A bérlet éves összege meglehetősen alacsony, a birtok haszna ennek nyilván a többszörösét tette ki (például a már 1414-ben is említett Filemolna nevű malomnak köszönhetően). A kolostornak természetesen nem ez volt az egyetlen bevételi forrása: több szőlője volt a Somlyó-hegyen, valamint Szőlősön, Kisjenőn, Videpen, malmai Zakalján és Kisjenőn, mégis úgy vélem, ez a birtok lehetett az egyik legjövedelmezőbb.46 A birtokok igazgatását tekintve két fontos jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a megszűnt kolostorok birtokai vagy a legközelebbi kolostor, vagy a budaszentlőrinci főkolostor kezén tűnnek fel a későbbiekben. Az elsőre példa a zempléni Szentháromság-kolostor egy kaszálója, melyet a gönci, a regéci és a ruszkai kolostor perjelei 1412-ben együtt követeltek vissza a regéci várnagytól.47

A másikra a budaszentlőrinci kolostor kenderesi birtoka említhető példaként. Az utóbbi eset annyiban összetettebb, hogy magán Kenderesen a kolostor 1411 óta volt birtokos,48

az ottani perjel azonban csak 1453-40 1465: DL 45 188. 41 1470: DL 45 426.; 1473: DL 45 541.; 1476: DL 45 665.; 1482: DL 45 931.; 1484: DL 45 995.; o 1501: DL 46 569.; 1509: DL 46 915.; 1512: DL 47 020.; 1513: DL 47 058.; 1515: DL 47 117. 42 1475: DL 45 534. 43 1519: DL 47 291. 44 1519: DL 47 295. 45 1519: DL 47 320. 46 Hasonló bérleti ügyletről értesülünk 1525-ben, amikor a pornói ciszterci apátság egy rétjét adta bérbe az eberaui (monyorókereki) pálos kolostornak (1525: DL 25 315.). 47 Belényesy K.:

Pálos kolostorok i. m. 32. 48 DAP II. 429.