Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

304 F. ROMHANYI BEATRIX kokon kívül hat évre minden munkától mentesek és csak a hat év elteltével kötelesek a fenti szolgálatokat végezni.32 Gyöngyösi Gergely Benedek generálisról írja, hogy azoknak, akik Ördöglukán akartak letelepedni, tizenkét évi szabadságot engedélyezett.33

Esetleg a telepítés céljával kaphattak — főként a 16. században — üres jobbágytelkeket is.34 A forrásokban mintegy két tucat kolostornak említik nemesi telkét, udvarházát vagy majorságát, melyeknek jelentékeny részét kegyes adományként vagy végrendeletileg hagyták rájuk,35

de elvétve vétellel is találkozunk.

36

Végrendelettel kapott például a budaszentlőrinci kolostor egyazon adomány részeként pápai kőháza mellett egy kajászószentpéteri nemesi kúriát, a szakácsi kolostor — hetente mondandó mise fejében — Nagyszakácsiban egy nemesi telket, a toldi kolostor egy szőlősi kúriát, a szentpéteri szerzetesek egy iglódi udvarházat, a gombaszegiek két ongai nemesi házat, a fehéregyháziak pedig egy gercsei kúriát. Feltűnő, hogy a végrendelkezők az esetek döntő többségében özvegyek. A ritka kivételek közé tartozik a szakácsi nemesi telek és a vázsonyi pálosok két csepelyi kúriája. Gyakorlatilag vételnek, pontosabban egy zálogügylet vétellel történő lezárásának tekinthető viszont a terebesi kolostor visi üres kúriájának példája, melyet tizenkét üres jobbágytelekkel együtt 300 forintért zálogosított el a szerzeteseknek két helybéli nemes. Mivel a kölcsönt nyilván nem tudták visszafizetni, az egészet a pálosoknak adták, kikötve bizonyos miséket lelki üdvükért. A pálosok zálogkölcsön ügyleteiről alább még esik szó. Földtulajdonhoz az esetek többségében adományozás vagy öröklés útján jutottak a pálosok, van azonban példa másfajta birtokszerzésre, illetve hasznosításra is. Az újhelyi kolostort például Károly Róbert már 1312-ben megerősítette nemcsak az elődei által nekik adományozott földek és malmok, hanem azon földek és szőlők birtokában is, melyeket Újhely falu népétől vásároltak.37 Figyelemre méltó a nagyjenői kolostor Filefölde (Veszprém m.) birtokának története. A birtokot 1414-ben Péter csatári apát (haszon)bérbe adta a jenői pálos kolostornak, de már 1418-ban arról értesülünk, hogy sárosdi nemesek visszaadták a remetéknek.38

Filefölde nyugalmát a későbbiekben is gyakran zavarták meg hatalmaskodások,39

aminek oka feltehetőleg különös jogi helyzete lehetett. A helyzet talán a pálosok számára sem volt megnyugtató, hiszen néhány évtizeddel később, 1465-ben Palóci László országbíró előtt az akkori apát azt panaszol-32 1459: DL 15 416. — Az esetet említi Gyöngyösi is (Vitae fratrum c. 49.). 33 Vitae fratrum c. 68. 34 Például Bakva (1500: DL 32 804.) és Terebes

(1523: DL 47 509.). 35 Egyes esetekben azonban a rájuk hagyott udvarházat a szerzetesek eladták, így tulajdonképpen pénzjövedelemre váltották az örökséget (1. alább, az egyéb jövedelmeknél). 36 A Pécs melletti szentjakabi kolostor egészen korán, 1234-ben élt ezzel a lehetőséggel, amikor egy malom mellett egy udvarházat is vett 4 márkáért (DAP II. 149.). 37 1312: DL 1807. — Az oklevelet megerősítette I. Lajos is (1364: DL 4710.), és átírták a budai káptalan 1402. máj. 15-én kelt oklevelében (DL 4711.), vö. Bandi Zs.: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok i. m. 691. 38 DAP III. 44. 39 1425:

DL 43 633.; 1428: DL 43 765.; 1429: DL 43 782.; 1429: DL 43 798.; 1464: DL 45 139.; 1465: DL 45 143.; 1466: DL 45 223. stb.