Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29
30 OLTI ÁGOSTON emberek és érdeklődők előtt kevésbé ismertek (Máramaros, keleti kérdés, Cadrilater) vagy amelyek még a román történészek figyelmét is elkerülték (Bánság). A román béke-előkészítés háború alatti és utáni szakasza között nincs éles cezúra, hiszen mind a kidolgozott tematika, mind a személyek tekintetében nagyfokú átfedések mutathatók ki. Szervezeti szempontból ezen belül belül a következő periódusokat jelölhetjük ki: 1) Béke iroda (1942-1944),3 2) Béke-előkészítő Bizottság (1945-1946), 3) Békedelegáció (1946), 4) Békeszerződés alkalmazását felügyelő osztály (1946-?).4 A továbbiakban bemutatott tanulmányokat a Béke-előkészítő Bizottság dolgozta ki, melynek tagjai mindvégig a román béke-előkészítés keretein belül dolgoztak. Az egymást váltó rendszerek tudatában voltak a béke-előkészítő munka fontosságának, ezért nem is eszközöltek fontosabb változtatásokat a szakmai szervek személyi összetételében. A bizottság munkája során célul tűzte ki minden meghatározott téma részletes kidolgozását. Minden témára elő kellett készíteni egy diplomáciai memorandumot, egy bizonyító tanulmányt és több előre megírt újságcikket.5 A meghatározott tematika egy részét ennek megfelelően dolgozták ki, de az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a több mint száz tételt felsorakoztató tételjegyzék részletes kimunkálására nem került sor. Csupán azokat a tételeket dolgozták ki ennek megfelelően, amelyekről úgy gondolták, hogy a békekonferencia napirendjére kerülnek. A bizottság fontosnak tartotta, hogy Románia ne csak azokban a kérdésekben fogalmazza meg álláspontját, amelyekben közvetlenül érintett, hanem az általános háború utáni rendezésből is vállaljon részt. Tudatában voltak annak, hogy az ország közép és hosszú távú fejlődését ezen kérdéseknek az eldöntése ugyanúgy befolyásolja, mint a közvéleményt leginkább foglalkoztató határkérdés. A gazdasági kérdések megvitatását megelőzően, Victor Rádulescu-Pogoneanu6 felhívta a Béke-előkészítő Bizottság figyelmét, hogy a román kormánynak is meg kell fogalmaznia saját téziseit az általános békerendezéshez. Fontosnak tartották, hogy a biztonságpolitikai és gazdasági kérdésekben (hitelek, befektetések, pénzügyi stabilizáció stb.) is kidolgozzák a román álláspontot.7 A gazdasági tárgyú tanulmányokat Ion Christu8 vezetésével dolgozták ki. Ezek egy része a rövidtávú célokkal foglalkozott, másik része azt vizsgálta, miként lehet minél kedvezőbb gazdasági pozíciót kivívni Románia részére. 3 Bíróul päcii néven Mihai Antonescu külügyminiszter hozta létre 1942-ben. Feladata az volt, hogy elkészítse a megfelelő dokumentációt a béketárgyalásokra, és tájékoztassa a román közvéleményt. A Béke Iroda iratait közli: Pacea de máine. Documente ale Comisiei construite ín vederea pregátirii œnferinÇei de pace de dupä eel de-al doilea rázboi mondial (1942-1944). Red. Pétre Otu. Bucuresti, Editura Militará, 2006. 4 Nincs pontos adatunk az osztály felszámolásának időpontjáról. 5 Arhiva Ministerului Afacerilor Externe (a Román Külügyminisztérium Levéltára, Bukarest - a továbbiakban: AMAE), Fond: ConferinÇa de pace de la Paris. 94. köt., 39. 6 Victor Radulescu-Pogoneanu (1910-1962) diplomata, Berlinben, majd a központi adminisztrációban szolgált. 7 Uo. 40. 8 Ion Christu (1895-1953) diplomata és közgazdász, 1928-ban lett a külügyminisztérium munkatársa, 1931-ben a Külügyminisztérium Gazdasági Osztályának igazgatója, 1934-ben követi
