Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Olti Ágoston: A Román Béke-előkészítő Bizottság tevékenysége (1944-1946) I/29

Ölti Ágoston A ROMÁN BÉKE-ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE (1944-1946) A második világháborút követő békerendezésben Németország volt szövetségeseinek kevés lehetőséget biztosított a győztes nagyhatalmak által kidolgozott békekötési menetrend. Emelett a nagyhatalmak közötti feszültség növekedése is beszűkítette a kis államok mozgásterét. Mindezek ellenére az érintett kis államok megróbáltak lehetőségeikhez mérten felkészülni a béketárgyalásokra. Romániában, akárcsak Magyarországon, béke-előkészítő bizottságot hoztak létre e feladat elvégzésére. Habár sem ennek, sem a hasonló bizottságoknak nem volt döntő befolyásuk a békeszerződések sarkalatos pontjainak megalkotására, közép-európai szemszögből nézve a bizottság keretein belül született anyagok tanulmányozása mégis fontos, mert általa képet kapunk arról, hogyan képzelték el a régió országai a háború utáni világot és a nemzetközi együttműködést. A továbbiakban a román külügyminisztérium keretén belül működő Béke-előkészítő Bizottság által készített elemzéseket, tanulmányokat és kisnyomtatványokat vizsgálom.1

Ezen anyagok egy része sem akkor, sem azóta nem került nyilvánosságra. Azért készültek, hogy az ellenfél, jelen esetben Magyarország, különböző diplomáciai lépéseire azonnal meg tudják tenni a válaszlépéseket. A tanulmányok egy része propaganda célokat szolgált, egy része beépült a román diplomácia nagyhatalmak elé terjesztett memorandumai közé. Tanulmányomban eltekintek az erdélyi kérdés, azaz a román-magyar területi vita magyarországi alakulásának bemutatásától, mivel ezzel több olyan tanulmány és cikk is foglalkozik,2

amelyek a magyar olvasók előtt széles körben ismertek. A területi kérdések azon körét igyekszem áttekinteni, amelyek a magyar szak-1 Az előzményekhez 1. L. Balogh Béni tanulmányát e számunkban - a Szerk. 2 Revízió, vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről 1945-1947. Gyűjt., bev. tan. Fülöp Mihály. Sajtó alá rend., jegyz. Vincze Gábor. Budapest, Teleki László Alapítvány, 1998.; Fülöp Mihály: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés (1947). Budapest, Héttorony, 1994.; Florin Constantiniu: EC.R., Pátráscanu §i Transilvania (1945-1946). Bucuresti, Enciclopedicá, 2001.; Valeriu Florin Dobrinescu: Comisia Aliatá de Control (sovieticá) §i interpretarea articolului 19. din ConvenÇia de armistiçiu (12 septembrie 1944-6 martié 1945). In: Sovietizarea ín Nord-vestului Romániei 1944-1950. Coord. Viorel Ciubotä, Gheorghe Lazin, Daniela Oltean, Claudiu Porumbäcean. Satu Mare, Editura Muzeului Sätmärean, 1996. 41-44.; Documente franceze despre Transilvania 1944-1947. Sel., stud, introd. Valeriu Florin Dobrinescu, Ion Pátroiu. Bucuresti, Vremea, 2001.; Tofik Iszlamov: Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt. Múltunk, 1994. 1-2. sz. 17-50.; Transzilvanszkij voprosz. Vengero-rumünszkij territorialnüj szpor i SzSzSzR 1940-1946. Dokumenti. Red. Tofik Iszlamov. Moszkva, Rosszpeh, 2000.; Kim Jiyoung: A nagyhatalmi politika és az erdélyi kérdés a II. világháború alatt és után. Budapest, Osiris, 2000.; Yehuda Lahav: A szovjet Erdély-politika. Múltunk, 1989. 4. sz. 137-163.; Morcela Vultur-Sàlâgean: AdministraÇia sovieticá ín nordul Transilvaniei (noiembrie 1944-martie 1945). Cluj Napoca, Editura Funda-Çiei Culturale Romane, 2002.