Századok – 2007

TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3

AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI 1940-1944 KÖZÖTT 23 szaggal szembeni alkalmazása útján lehet kivédeni, vagyis Oroszországot darabokra [kell — L. B. B.] szabni, különben — bármennyire leverik is — újból feltámad, s az eddigi tapasztalatok alapján még jobban és gyorsabban megerősödik, és 5, 20 vagy 50 év múlva mindnyájunkat elsöpör". „Egyformán szlávoktól vagyunk körülvéve" — indokolta kezdeményezését.113 Január 19-én Nagy László követ előtt kijelentette, hogy „a bolsevista veszély elleni védekezés egyetemes európai érdek", s az „európai civilizáció érdekében [...] a bolsevizmus ellen össze kell fogni". Véleménye szerint háborút a jövőben „csak primitív népekkel szemben" kellene folytatni.114 A magyar-román összefogás végül nem jött létre. Bánffy Miklós és George Mironescu egykori román miniszterelnök 1943. júniusi sinaiai megbeszélései115 eredménytelenül végződtek. Mironescunak csak arra volt ugyanis felhatalmazása Mihai Antonescutól, hogy Észak-Erdély visszaadását kérje, mire Bánffy kijelentette, a magyar kormány „a bécsi döntés alapján áll, és erről letérni nincs módjában".116

Antonescu számára a területi kérdés szempontjai végül tehát fontosabbnak bizonyultak a „bolsevista veszély" elleni közös védekezésnél. Nagy László követnek 1943 júniusában világosan leszögezte: a Kárpát-medencében addig nem lehet béke, amíg Magyarország és Románia egymást meg nem értette, ez pedig a bécsi döntés megváltoztatása nélkül nem képzelhető el.117 A Béke Iroda Mihai Antonescu, az ország második számú vezetőjeként, Romániának az eljövendő békekonferenciára való minél jobb felkészítését tekintette egyik elsődleges feladatának. Ő fogta össze és irányította a felkészülést, ő készítette el a munkaprogramot és hozta létre 1942 június 16-án a román béke-előkészítő tevékenységet koordináló, ún. Béke Irodát. Az 1940 nyarán elszenvedett súlyos területi veszteségek sokkhatása alatt, rajta kívül még sokan gondolhatták úgy Romániában, hogy az időben elkezdett, módszeres felkészüléssel, széleskörű nemzetközi propagandával a jövőben megelőzhetőek lesznek az ehhez hasonló váratlan fejlemények, sőt, az ország ezáltal vissza is szerezheti elvesztett területeit. Ebben reménykedett például a Iaşi-i Szépművészeti Akadémia egykori rektora, A. D. Atanasiu is, aki 1940 decemberében egy levél kíséretében megküldte Ion Antonescunak az 1919-es párizsi békekonferenciára készített etnográfiai és történelmi térképeit. Mint írta, a jövendő békekonferencián szükség lesz majd a bizonyító erejű térképekre, majd azt javasolta, hogy már most kezdődjön el a dokumentációs anyag gyűjtése.118 Mint emlékszünk,

1941. július 3-i memorandumában Valeriu Pop is a szerinte hamarosan bekövetkező „új európai rend"-re, a békeidőszakra való inten-113 MOL, K 63, 270. cs., 1943-27-320. sz. 114 Uo. 1943-27-618. sz. 115 Bánffy jelentését

1. MOL, K 63, 271. cs., 1943-27-219. sz. Vö. Kerekes Lajos: Bánffy Miklós politikai küldetése Romániában 1943-ban. Történelmi Szemle 1963. 2. sz. 259-261. 116 MOL, K 63, 271. cs., 1943-27-219. sz. 117 MOL, K 64, 99. cs., 1943-27/b-ad 4584/1943. sz. 118 ANIC, Fond: E C. M., Cab. MU. I. Ant., dos. 85/1940. 151-155. f.