Századok – 2007
TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3
24 L. BALOGH BÉNI zív felkészülést szorgalmazta, ugyanígy Ion Antonescu már szintén említett, 1941. április 23-i memoranduma is a feltételezett (balkáni) békekonferencia jegyében íródott. Az Antonescu-rezsim módszeres béke-előkészítő tevékenysége,119 az eljövendő béketárgyalásokra való intenzív felkészülése azonban 1942 nyarán vette kezdetét. Mihai Antonescu 1942. június 16-ára több mint száz neves személyt — minisztereket, egyetemi tanárokat, különböző területeken dolgozó tudósokat — hívott egybe,120 megalakítva a Béke Irodát. Itt elhangzott hosszú, iránymutatónak szánt beszédében121 így indokolta lépését: a háború nem nyújt ugyan semmiféle kedvező békeperspektívát, de egyszer csak eljön a béke, ezért kötelességének érzi a dokumentációs anyag előkészítését. „Nem ismételhetjük meg a hibát, amelyet már elkövettek országunkban, hogy egyes ad hoc-nak nevezett bizottságokra bízzuk a történelmi felelősséget a nemzet sorsa iránt, előkészített anyag, tájékozódási lehetőség és olyan dokumentáció nélkül, amely megkönnyítené a cselekvést és a felelősséget."122 Még aznap két bizottságot alakítottak. Az I., a „politikai" bizottság feladata volt a teljes dokumentációs anyag áttanulmányozása, „leltár" készítése a fontosabb kérdésekről, a kérdések kapcsán pedig munkahipotézisek felállítása. A II. bizottság „tudományos-dogmatikus" jellegű volt, információs- és propaganda-feladatokat látott el: előkészítette a dokumentációs anyagot, illetve propagandisztikus műveket állított elő.123 Több részleg működött az irodán belül, amelyek egyben jelzik, mely területeket tartotta fontosnak a román béke-előkészítés szempontjából Mihai Antonescu. Az alábbi területekről volt szó: történelem, sajtó és propaganda, etnográfia, statisztika, politika, jogi és gazdasági helyzet, pénzügyi kérdések.124 Az iroda konkrét működéséről, a bizottságok és részlegek tevékenységéről, ülésezéséről egyelőre keveset tudunk, a további levéltári kutatások tisztázhatják a részleteket. Florica Dobre megállapítása szerint mindenesetre „biztató kezdet után a bizottságok és a részlegek tevékenysége fokozatosan csökkent, s végül befejezték az ülésezést".125 (A román Béke-előkészító Bizottság működéséről 1. Olti Ágoston tanulmányát e számunkban — a Szerk.) Mihai Antonescu irányadó, 1942. június 16-i beszédének elemzése, valamint a román béke-előkészítést vizsgáló két korabeli, terjedelmes magyar összefoglaló126 alapján mégis képet alkothatunk magunknak a béketárgyalásokra való román felkészülés jellegzetességeiről, fő irányairól. Mindenekelőtt meg-119 Az Antonescu-rezsim békeelőkészítő tevékenységéről Hertelendy Andor követ 1944. január 28-án küldte meg Budapestre a bukaresti magyar követség kulturális előadója, Forrai Tibor jól dokumentált, részletes jelentését (,A béketárgyalásokra való előkészületek Romániában"). L. MOL, K 63, 272. cs., 1944-27/l/b-23. sz. Ez képezi a gerincét egy később (1945-ben vagy 1946-ban) keletkezett magyar összefoglaló (,A román békeelőkészítés munkájának jelenlegi állása") 1944. augusztus 23-ig terjedő részének. L. MOL, KMügyminisztérium Békeelőkészítő osztály iratai (XJX-J-l-a-IV-132), 60. dob. 120 Ardeleanu: i. m. 128. 121 ANIC, Fond: E C. M., dos. 309/1942. 1-21. f. 122 ANIC, Fond: E G. M., dos. 309/1942. 1. f.; Ardeleanu: i. m. 128.; Dobre: i. m. 8. 123 ANIC, Fond: E C. M., dos. 309/1942. 1-8. f. 124 Ardeleanu: i. m. 128. 125 Dobre: i. m. 8. Mihai Antonescu 1942. június 16-i javaslata alapján az I. bizottságnak havonta kétszer kellett üléseznie. L. ANIC, Fond: E C. M., dos. 309/1942. 17. f. 126 L. 119. jegyz.
