Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

216 H. HARASZTI ÉVA mas minősítéssel küldte el Salisbury lordnak a Foreign Office-ba — azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyarország külkereskedelméről készített részletes áttekintés megmutatja, hogy Moszkva igényei miképpen torzították el Magyarország külkereskedelmét. Lábouchere megállapította, hogy bár a jövő fejleményeit nehéz megjósolni, annyi bizonyos, hogy a magyar kormánynak a fogyasztási cikkek termelésének növeléséről hozott döntése a nyugati érdekeknek kedvez. Simpson jelentésnél érdemes elidőzni. A függelékekkel ellátott, közel egy ív terjedelmű összeállítás négy fő fejezetre, ezen belül 48 számozott szakaszra oszlik. A négy fő fejezet: 1) A két világháború közötti időszak (1-4. szakasz); 2) A második világháború utáni időszak 1945-1947 (5-15. szakasz); 3) A kommunizmus időszaka 1948-től napjainkig (azaz 1953-ig) (16-45. szakasz); 4) A jövő (45-48. szakasz). A jelentéshez Simpson 5 függeléket csatolt. Ezek: 1) Az 1948-1952 közötti magyarországi külkereskedelem értéke és irányai. (E függelék magyar statisztikai kiadványok, a Communist 1953. évi 4 száma, valamint Szobek András külkereskedelmi miniszterhelyettestől közlése alapján statisztikai adatokat közöl a szovjet blokk országairól, illetve a többi országról.) 2) Magyar külkereskedelem a szabad világgal. (Itt találhatók Magyarország Ausztriától Venezueláig 40 országgal folytatott külkereskedelmének adatai. Az adatok egy része becslés, néhány adat a budapesti amerikai követség bizalmas közlése.) 3) A szovjet blokk országaival folytatott kereskedelem megoszlása. 4) Egyes árucikkek (gyapjú, vas és acél, elektromos cikkek, gépipari cikkek, gyógyszerészeti cikkek) behozatala szabad országokból. (A 17 országra vonatkozó adatok egy része becslés, néhány adat az olasz és a svéd budapesti követségtől származik.) 5) Magyar kiviteli cikkek (mezőgazdasági cikkek, textilipari cikkek, élőállat, szárnyas, cukor). (E függelékkel kapcsolatban a szövegben Simpson megemlíti, hogy az utolsó három évben az export visszaesése főként a szárnyasok, a hús és a gabonafélék terén mutatkozott meg, a Németországba és Ausztriába irányuló cukorkivitel növekedett, a textilipari export — elsősorban a törökországi kivitelnek köszönhetően — szintén növekedett. Az ipari termékek kivitele összességében tehát visszaesett, s a mezőgazdasági export részaránya, amely 1949-ben a teljes nyugati export 68%-át tette ki, 1952-re 63%-re nőtt. Ezek az adatok bizonyos mértékig ellentmondanak több más, elsősorban politikai tartalmú jelentés adatainak. Úgy tűnik, Simpson igyekezett átfogó és alapos képet adni a magyar külkereskedelem helyzetéről, s adatainak talán a mai gazdaságkutatók is hasznát vehetik. A jelentés végén Simpson a jövőre vonatkozó feltevéseit, előrejelzéseit összegzi: megállapítja, hogy a Szovjetunió legújabb, 1952-ben indult ötéves tervének közzététele egybeesett olyan kijelentésekkel, miszerint a jövőben a Szovjetunió és szövetségesei lényegesen kiveszik részüket az elmaradott országokba irányuló exportból. Ez önmagában nem okozott különösebb riadalmat vagy fejtörést a nyugati országok számára. Am az 1953. júliusi magyarországi változás nyomán egyértelműen előtérbe került a fogyasztási javak termelése, és Simpson úgy vélte, hogy a termelés növekedése nemcsak a hazai életszínvonal emelkedését szolgálja majd, hanem részben az exportot is gyarapíthatja. Ennek alapján Simpson összegzésében megállapítja: „Elértük azt a pontot, amikor a magyar külkereskedelem megszokott iránya