Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203
BRIT DIPLOMATÁK JELENTÉSEI MAGYARORSZÁGRÓL 1953-1954-BEN 211 várni, hiszen az oroszokat ez időben a cárok kormányozták, akiket rokonszenvük automatikusan az elnyomás oldalára állított. Végül emberfölötti erőfeszítéssel mégiscsak sikerült Nagyot a magyar mezőgazdaság és parasztság kérdéséhez irányítani. E téren rokonszenves és kellemes beszélgetőtársnak bizonyult, hozzáértéssel és szeretettel beszélt a növény-és állatvilágról, a népművészetről, a népszokásokról, a népzenéről és a néptáncról. Megkíséreltem finoman a »termelőszövetkezetek« körüli nyugtalanság témájához vezetni, ám ő már túlságosan tapasztalt ahhoz, hogy ilyen könnyen meg lehessen lepni. Mégis volt egy árulkodó megjegyzése, mégpedig az, hogy Magyarország mezőgazdasági rendszere régóta elavult, ám reméli, hogy sikerül majd a parasztokat haladóbb szemléletre nevelni. E kijelentésében némi bizonytalanságot éreztem, ami meglepett egy ilyen erős meggyőződésű kommunista részéről. A beszélgetés mintegy háromnegyed óra múltán ért véget — véletlenül éppen azután, hogy kiürítettük a tokaji palackot — az angol-magyar kapcsolatok jelentőségéről való újabb megemlékezéssel. Beszélgetésünk során egyszer találtam módot arra, hogy felvessem a kettős állampolgárok ügyét. Úgy vélem azonban, ennek nincs nagy jelentősége, mivel úgy tűnik, az ügy fokozatosan jó irányba halad. Nagyról az a véleményem, hogy meglehetősen éles eszű parasztember, de alig több. Tulajdonképpen nehezen tudom elképzelni, hogy a Magyarországot érintő számos összetett problémát valaha is képes lesz áttekinteni. Nincs kétségem afelől, hogy tisztában van a hiányosságaival és ez az oka annak, hogy a beszélgetés során a kommunista közhelyek emlegetésében keres menedéket, mert e téren biztonságban érzi magát. E levelem másolatát elküldöm Harold Cacciának Bécsbe és William Hayternek Moszkvába. Híved, G. P. Labouchère"15 A követségi gárda a magyar politikai vezetők és azok politikai tevékenységének jellemzése mellett alaposan feltérképezte az új politikai irányvonalnak a mezőgazdaságra, az iparra és a kereskedelemre gyakorolt hatását, a korábbi állapotokhoz képest bekövetkezett változásokat. Labouchère elődje, Hankey, április 17-i jelentésében drámai részletességgel ismertette a mezőgazdaság 1952. évi állapotát - még azt is megemlítvén, hogy 1952 telén „a gazdáknak akáclevelet és makkot kellett gyűjteniük" állataik számára a takarmányhiány miatt, s még a fagyott vagy hófedte földeken is vetniük kellett. Azt jósolta, hogy a következő tél hasonló nehézségeket okoz majd a magyar mezőgazdaságnak, hiszen az ötéves terv célkitűzései ellenére a mezőgazdaságban csekély mértékű a gépesítés.16 Az új irányvonal bevezetését megelőzően a jelentések zöme a gazdasági élet egészét — s különösen a mezőgazdaságot — érintő problémákkal foglalkozott, 1953 júliusát követően azonban az új politika ismertetésére összpontosítottak, s legfőképp azt hangsúlyozták, hogy a változás nem a kommunista célkitűzések lényegére vonatkozik, csupán a módszerre, amellyel a végső célt el 15 Labouchère magánlevele Hohlernek (1953. október 20.). TNA, FO, 371/106274/NH 1051/17. 16 Hankey bizalmas jelentése Edennek (1953. április 17.). TNA, FO, 371/106296/NH 1281/3.