Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203
204 H. HARASZTI EVA zók támogatása érdekében dolgozott. 1953 folyamán Berijával, az egyeduralomra törő miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel is meg kellett vívnia harcát, melyben Molotov és Hruscsov segítségét élvezte. Berija decemberre vereséget szenvedett, perbe fogták és kivégezték. A szovjet belpolitikai harcok hamarosan Magyarországon is éreztették hatásukat. Rákosi Mátyást többször Moszkvába rendelték, s eközben Magyarországon az életkorát és programját tekintve egyaránt Malenkovhoz hasonló Nagy Imre került előtérbe. A mezőgazdasági kérdésekben jártas egykori miniszter és központi bizottsági tag, aki Rákosival egy időben, de jóval hosszabb ideig élt a Szovjetunióban, beszédeiben, írásaiban, célkitűzéseiben következetesebben vette tekintetbe a nép érdekeit. Parasztcsaládban nőtt fel s mindvégig megőrizte a magyar nép szokásai, hagyományai és a vidéki életkörülmények iránti érzékét. Úgy vélte, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) is érdeke az, hogy népszerű legyen, s politikáját a lakosság támogassa. Ezért hangoztatta, hogy a Rákosi-korszak túlzott iparosítási politikája helyett a mezőgazdaság helyzetét kell megjavítani, növelni kell az egész lakosság, de különösen a parasztok és a szövetkezeti dolgozók életszínvonalát, és a fogyasztói javakat elérhetővé tenni a társadalom széles rétegei számára. Mivel az 1949-ben megszavazott ötéves terv feszített keretszámai a mezőgazdasági szövetkezeti tagok feladatait is szorosan állapította meg, az ún. kulákokat és a középparasztokat pedig a túlzott követelésekkel szinte megbénította, a valaha virágzó magyarországi mezőgazdaság 1952-re oda süllyedt, hogy még alapvető élelmezési cikkekből is behozatalra szorult — részben a Szovjetunióból. 1953-ban a mezőgazdasági termelés nem érte el az 1938. évi szintet, míg az ipari termelés a háború előtti érték kétszeresére ugrott. Magyarországon 1953-1954-ben a Nagy Imre által kezdeményezett „új szakasz" és a régi, dogmatikus, Rákosi vezérelte irányzat harca állott a politikai élet középpontjában. Az ország a májusi választásokra készült, amelyen immár a 18. életévüket betöltött állampolgárok is részt vehettek. Bár a választásokon jelöltek 98,2%-os támogatást szereztek, országszerte a nyugtalanság jeleit lehetett tapasztalni. Az NDK-ban és Csehszlovákiában felbukkanó mozgalmak hatására a Szovjetunió némileg módosította a népi demokratikus országokkal szembeni politikáját. E két év során a budapesti brit követség főként a politikai fejleményekről küldött jelentéseket a Foreign Offíce-ba. Ezekben szó volt Rákosi, Gerő Ernő és Nagy Imre személyéről és beszédeiről, illetve a velük folytatott beszélgetésekről és politikájuk következményeiről, továbbá a mezőgazdaság helyzetéről, a termelőszövetkezetekről, a kereskedelemről, az 1949-ben letartóztatott, majd 1953-ban szabadon engedett Edgar Sanders brit állampolgár ügyéről és Kéthly Anna 1954. novemberi szabadon bocsájtásáról.2 A „színes" kategóriába tartoztak azok a jelentések, amelyek az állami ünnepekről vagy a főváros éjszakai életéről számoltak be, illetve a beosztott diplomaták vidéki útjairól készített tájé-2 A Sanders-ügyről ld. Éva Haraszti-Taylor: Britain and Hungary in the Post-War Years, 1945-51: A Parallel History in Narrative and Documents. Vol. I—II. Nottingham, E. Haraszti-Taylor - Astra Press, 2000. II. köt. 287-297.; Kéthly Anna kiszabadulásáról ld. TNA, FO, 371/11492/NH 1016/76. és 79.
