Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185

GOLDBERGER SÁNDOR ÉS AZ AMERIKAI KOMMUNISTA MOZGALOM 199 verhették volna a történtekbe.60

Még az is felmerült, hogy esetleg szöknie kell. Lehetséges az is, hogy a szovjet hírszerzés értesítette Rákosit Péter 30-as évekbeli kémtevékenységéről, s javasolta, hogy hagyják őt magára.61 Hátralévő életét Péter József mindenesetre viszonylagos nyugalomban töltötte, Budapesten. Egykori amerikai barátai időről időre meglátogatták, de egészen 1990-ben bekövetkezett haláláig tiszteletben tartotta az illegális munkát végző, fegyelmezett kommunisták hallgatásai parancsát. Péter soha nem írt vagy beszélt őszintén a 30-as években végzett, elkötelezett illegális munkájáról. Amikor 1975-ben Allen Weinstein történész interjút készített vele, Péter tagadta, hogy ismerte volna Chamberst vagy Hisst, vagy hogy egyáltalán járt volna Washingtonban, akár csak az 1932. évi Bonus March, azaz a hadsereg veteránjainak ellentüntetése alkalmával is.62 Továbbra is érdekelte, hogy az Egyesült Államokban milyen viták folynak az ő illegális tevékenységével kapcsolatban, de rendszeresen gúnnyal illette az őt érő, nevetségesnek és túlzónak mondott vádakat. Tény azonban, hogy soha, egyetlen alkalommal sem, még az itthoni kommunista párt, az MSzMP archívuma számára írott publikálatlan emlékiratában sem tett kísérletet a történtek Whittaker Chambers által előadott variánsának megcáfolására. Mi rajzolódik ki a figyelemre méltó magyar emigráns és kommunista szervező életrajzi vázlatából? Ki volt valójában ez a „titokzatos ember", akit 1948-49-ben az amerikai sajtó egyszerre látott elbűvölő és baljós személynek. Ki volt Goldberger Sándor és J. Peters? Ha megkérdezték volna tőle, bizonyára azt feleli, hogy szervezési munkára szakosodott kommunista. Nincs okunk kételkedni abban, hogy elkötelezett és őszinte híve volt a kommunizmus ügyének. Az a lelkesültség, amelyet a kommunizmussal kapcsolatban 1918-ban a háborúból visszatért hadifoglyoknál tapasztalt, a kommunista ügy szolgálatára késztette. Az Egyesült Államokban ő volt a tökéletes apparátusbeli ember. Szorgalmasan tanulmányozta Marx, Lenin és Sztálin műveit. Huszonöt éven át szinte minden idejét a pártmunkának szentelte: cikkeket írt a kommunista sajtóba, tanított, megszámlálhatatlanul sok találkozón, gyűlésen és felvonuláson vett részt, beutazta az országot, hogy támogassa a gyakran parányi pártszervezeteket, -sejteket és mindenekelőtt 1932-től létrehozta és felügyelte a kiterjedéséért és kreativitásáért mindenképpen figyelemre méltó „illegális apparátust". Péter úgyszólván mintaszerű kommunista volt, teljességgel el volt szánva és fel volt készülve a merev szabályok és a doktriner gyakorlat követésére, amelyeket maga is dokumentált Kézikönyvében. Ahogy gyakran magyarázta elvtársainak és a pártiskolákon általa okítottaknak, a párt döntéseit tilos megkérdőjelezni. Amikor konfrontálódott a gyakran hirtelen és nehezen magyarázható irányvonalváltásokkal az AKP-n és a Komintern keretén belül, képes volt eldobni személyes nézeteit. Ezért csatlakozott gyorsan a Lovestone-t kárhoztatókhoz 1929-ben, noha ad-60 Schmidt Mária: ,A Rajk-per és az amerikai kapcsolat". http^wwwJihif.orgtonink/9805/5kl5.htm. 611954 végén, 1955 elején egy kommunista párti informátor azt közölte az FBI-jal, hogy Péter után nyomoznak, sőt talán le is tartóztatták, mégpedig Lautnerrel — aki maga is FBI ügynök volt — való korábbi szoros kapcsolata miatt. FBI FOIA, report of Dec. 31, 1954, NY 100-92763; report of Jan. 19, 1955, 100-184255. 62 Allen Weinstein Péter Józseffel készített interjúja, 1975. március 20. Tanenhaus Papers, Hoover Institution Archives.