Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185

198 THOMAS SAKMYSTER A valóság fényében Stevens végül nyilvánosan elismerte, hogy hosszú ide­je dolgozott a Kommunista Párt keretei között. Azt mondta, hogy az ellene fel­hozott vádak „nevetségesek", s kitartott amellett, hogy ő jó amerikai hazafi, aki azért érkezett az országba, hogy „megismerje és szeretetéről biztosítsa az ame­rikai munkásokat". „Több, mint 25 évig, mondta, úgy tekintettem magamra, mint amerikaira". Sőt, hamisan, azt is állította, hogy kétszer is folyamodott amerikai állampolgárságért, de azt az INS visszautasította. Ezen oknál fogva amerikai kommunista párttagságát tekintette „állampolgársága bizonyítéká­nak".56 Ez a nyilvános vallomás volt Stevens elhatározásának előzménye, aki most már visszavette eredeti nevét, a Péter Józsefet, hogy önként hagyja el az országot. Már saját nevén fordult a washingtoni magyar követséghez, hogy tő­lük útlevelet és a Magyarországra való visszatéréshez szükséges engedélyt kap­jon. S mivel ez a kérés nem volt magától értetődően egyszerű, Péter kérését közvetlenül a külügyminiszterhez, Rajk Lászlóhoz továbbították, s a levél egy másolatát elküldték Rákosi Mátyásnak is, aki ekkor miniszterelnökhelyettes volt és egyben a kommunista párt, azaz a Magyar Dolgozók Pártja vezetője is.57 A budapesti döntés kedvező volt, megengedte, hogy Péter útlevelet kapjon, s ő 1949. május 8-án haza is indult. Amikor Péter Magyarországra érkezett (élettársa néhány hónappal ké­sőbb követte), találkozott Rákosi Mátyással, aki igen melegen fogadta, s jelezte, hogy fontos pártmegbízatást fog kapni. Nem sokkal később mégis azt közölték vele, hogy mint Magyarországtól hosszú időn át távol lévő személy nem kaphat azonnal pártfeladatot.58 Aztán végül úgy alakult, hogy hátralévő munkás éveit Péter különböző, a kommunista párthoz tartozó szerkesztőségekben töltötte, hosszú ideig szolgálván a Nemzetközi Szemle főszerkesztőjeként. Talán szeren­csésnek is mondhatta magát. Nem sokkal később, hogy Péter visszatért Ma­gyarországra, Rajkot letartóztatták, árulóként elítélték és kivégezték. A tár­gyalás során előkerült a Péterrel az amerikai Kommunista Párt keretében szo­ros munkakapcsolatban, sőt baráti viszonyban álló Lautner János neve is, bizo­nyos fokig terhelő összefüggésben.59 Lautnert rögtön kizárták a pártból. Nem kell túlságos képzelőerő ahhoz, hogy elképzeljük, Pétert is bevonhatták volna a Rajk-perbe. Huszonöt évet töltött az Egyesült Államokban, ahol felforgató ügy­nökként volt elkönyvelve, mégis elkerülte a kinti eljárást, s elhagyhatta az or­szágot. Hazajövetelét a „titoista áruló" Rajk külügyminiszter segítette. Közeli barátját, Lautner Jánost is megvádolták, hogy részes a titoista tevékenységben. A Péter washingtoni kémügyeiben is részt vevő amerikai kommunista Noel Fieldet is megvádolták a Rajkkal való együttműködéssel. Van néhány jel, ami arra utal, hogy Péter neve is felmerült a per konstruálása során, őt is beleke-56 Az American Committee for the Protection of the Foreign Born sajtóközleménye, 1949. má­jus 5. Labadie Collection, University of Michigan Library. 57 Sík Endre levele Rákosi Mátyáshoz, 1949. május 3. MOL, MSzMP Iratok, 276 fond. G5 csoport. 58 Péter József visszaemlékezései. PIL, 867. f. 59 Ld. Weinstein: Perjury, 204-238. Lautner kommunista pályáját illetően még nem jelentek meg tudományos publikációk. Az 50-es években a kommunistákkal kapcsolatos kihallgatásokban kormányzati tanúként játszott szerepét illetően ld. Herbert L. Packer: Ex-Communist Witnesses: Four Studies in Fact-Finding [Ex-kommunista tanúk. Négy tényfeltáró esettanulmány]. Stanford University Press, Stanford, California, 1962.

Next

/
Thumbnails
Contents