Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185
GOLDBERGER SÁNDOR ÉS AZ AMERIKAI KOMMUNISTA MOZGALOM 197 vastag aktát állított össze Stevensről, de 1947. októberi, peekskilli (New York állam) letartóztatása nem az FBI akciója volt, hanem a Bevándorlási és Honosítási Hivatalé (Immigration and Naturalization Service, INS). Az INS által lefolytatott bírósági kihallgatásig tekintélyes, 5 ezer dolláros óvadék fejében, amit a Kommunista Párt állt és élettársa, Ann Silvers adott át a hatóságnak, Alexander Stevens szabadlábon maradhatott. Carol King, a radikális baloldaliak védelmére szakosodott ügyvéd volt Stevens védője. Stevens azonnal elrejtőzött, s az FBI és az INS hónapokra elvesztette a nyomát. Ez idő alatt egyre többször riadóztatták a Képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságának [House Un-American Activities Committee, HUAC] kihallgatásai nyomán, mert Whittaker Chambers végül a nyilvánosság elé állt az illegális kommunista mozgalomban és kémtevékenységben játszott szerepével.53 Chambers és más tanúk J. Peterst (Alexander Stevenst) nevezték meg a földalatti kommunisták korábbi vezetőjeként. Az újságok szenzációs sztorikat közöltek a „szovjet mesterkémről", aki ismét kicsúszott a szövetségi nyomozók kezéből. Végül mégis meg kellett jelennie az INS idézésére, mert a Kommunista Párt nem akarta elveszíteni az érte letétbe helyezett jelentős óvadékot. A Stevens deportálását megelőző vizsgálat során (1948. augusztus 30. és szeptember 3. között) két vádat hoztak föl ellene: az egyik az volt, hogy a Szovjetunióból való 1932-es visszatérésekor hamis útlevéllel, mint idegen lépett az Egyesült Államok területére, a másik, hogy az amerikai kormányzat megdöntésére szövetkezett szervezet tagja volt. Tanúk egész sora (legtöbbjük korábban maga is a párt tagja) tett tanúvallomást annak az embernek a párttevékenységére vonatkozóan, akit ki Péter József, ki J. Peters, ki pedig Alexander Stevensként vagy más álnéven ismert. Ügyvédje, Carol King tanácsára Péter visszautasította a tanúskodást, hivatkozva az amerikai alkotmány 5. kiegészítésében rögzített jogaira. Egyike volt a hidegháború első vádlottainak, aki ezt a taktikát választotta a kormányzati kihallgatásokon. Stevens visszautasította a Richard Nixon és mások által az augusztus 30-i HUAC meghallgatás keretében feltett kérdések legtöbbjét. Rövid interjúkat adott viszont a sajtónak, amelyekben elismerte, hogy tagja a Kommunista Pártnak, de tagadta, hogy ő volna J. Peters, s hogy felelős volna bármilyen illegális műveletért. Gúnyolódott azokon, akikre hivatkozva megvádolták, renegátnak és besúgónak mondta őket, akiknek tanúvallomásai „gyalázatos sértések, hazugságok és torzítások halmaza", azt mondta, „soha nem hallottam ezekről a dolgokról és nem veszem őket komolyan".54 Bár az INS vizsgálata részben szenzációhajhászás is volt, az alapvető tények, a hamis útlevél használata és az amerikai KP-ben játszott szerepe kétségbevonhatatlan volt. 1949 februárjában az elnöklő bíró úgy döntött, hogy Alexander Goldberger (az INS előtt felfedte valódi kilétét) illegálisan ott tartózkodó idegen, akit ki kell utasítani az országból, s visszavinni szülőföldjére, ami akkor Csehszlovákiához tartozott.55 53 Amikor Péter a pennsylvaniai Riegelsvüle-ben rejtőzött, Lautner Jánosnak azt mondta, hogy Chambers tanúvallomása „komoly dolog", ami gondot okozhat a párt számára RGASzPI, 17. tekercs, 9572. 54 The Daily Mirror, 1948. augusztus 31.; Az American Committee for the Protection of the Foreign Bom sajtóközleménye, 1948. szeptember 2. Labadie Collection, University of Michigan Library. 55 INS deportation file, Labadie Collection, University of Michigan.