Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Thomas Sakmyster: Goldberger Sándor / J. Peters és az amerikai kommunista mozgalom I/185

192 THOMAS SAKMYSTER hogy kellene valamiféle, a pártfunkcionáriusokat instruáló, őket taktikájukban, eljárásmódjukban, szervezési munkájukban minden szinten segítő tankönyv, Pétert ítélték az ennek megírására alkalmas személynek. A tankönyv meg is született, s a Manual on Organization [Szervezési kézikönyv] 1935 júliusában meg is jelent.30 A könyvből (vagy inkább brosúrából) a bolsevizmus merev szellemisége árad. Tele volt tömve Marx-, Lenin- és Sztálin-idézetekkel, s az Amerikai Kommunista Párt fő feladatát „a proletariátus diktatúrájának megvalósításában" és „az Egyesült Államok-beli szovjet szocialista köztársaság szervezésében" jelölte meg. Azon felül nagy súlyt helyezett a párt szigorú elveire, gyökeresen ki akarta irtani a besúgókat és a trockistákat, bizalmatlan volt az olyan szervezetekkel szemben, mint pl. az American Federation of Labor [Amerikai Munkásszövetség] és visszautasította, hogy az Egyesült Államokban demokrácia volna. Mindazonáltal a Kézikönyv megjelenését rosszul időzítették. 1935 nyarán a Komintern váratlanul kijelentette, hogy „népfrontokat" kell szervezni, amelyekben a kommunista pártok működjenek együtt más progresszív csoportokkal a fasizmus elleni küzdelemben. Ennek szellemében Earl Browder,31 az amerikai KP vezetője ekkor kijelentette, hogy a „kommunizmus a 20. század amerikanizmusa". Péter Kézikönyve nem felelt meg a Komintern új irányvonalának, s bár a párt vezetői újra és újra hangoztatták, hogy ez legyen a párttagok alapvető olvasmánya, 1936-ban már alig említették, s úgy tűnik, már nem is volt jelentősebb hatással a párt tagjaira. Tény, hogy bár a 30-as és 40-es években az amerikai kommunisták legtöbbje tudott a Kézikönyvről, sokan voltak, akik nem olvasták, s még többen, akik alkalmatlannak találták a használatra, sőt rendkívül unalmasnak mondták.32 A könyv megírása csak kis részben kötötte le Pétert, mint mondta, a 30-as években főként mással foglalkozott, az ő szavaival: „különleges pártmunkát végeztem". Péter mindenütt jelen volt, s annyiféle tervben vett részt, a pártvezetés középső és felső szintjén annyira ismerték, hogy mindenki azt gondolta róla, ő az illegális kommunisták vezetője, noha ilyen cím valójában nem létezett. 1932 és 1938 között Péter energikus és találékony adminisztrátor volt. Bármely időpontot nézzük is, tucatnyi, a párt érdekeinek megőrzését és a tagságot szolgáló programja volt folyamatban. Ilyen volt például a pénzalap gyűjtése, a kormányzati tevékenység felforgatását és a hadseregbe való beszivárgást célzó munka.33 Csak véletlenszerű hivatkozások maradtak meg ezekkel kapcsolatban az amerikai KP fellelhető irataiban, mivelhogy az illegális apparátussal kapcsolatos dokumentumokat „titkos archívumban" tartották, amely nem maradt fenn vagy hétpecsétes titokként őrzik az orosz levéltárak. Egy ízben azonban egy fó-30 J. Peters: Manual on Organization. Workers Library Publisher, New York, 1935. 31 Browderrel kapcsolatban Id. James Gilbert Ryan: Earl Browder. The Failure of American Communism [Earl Browder. Az amerikai kommunizmus kudarca]. University of Alabama Press, Tuscaloosa, Alabama, 1977. illetve James Gilbert Ryan: Socialist Triumph as a Family Value. Earl Browder and Soviet Espionage [A szocialista győzelem mint családi érték. Earl Browder és a szovjet hírszerzés]. American Communist History, I, No. 2 (December, 2002), 125-142. 32 Egy kommunista később azt mondta róla, „olyan hihetetlenül unalmas, hogy ehhez képest a hadsereg kézikönyvei valóságos melodrámák". George Charney: A Long Journey [Hosszú utazás]. Quadrangle Books, Chicago, 1968. 31. 33 Peters néhány más tervével kapcsolatban Id. az FBI aktáit. FOIA, 100-HQ-184255.