Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167

A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 169 mint a gondosan szabályozott hivatalos utak. A gyakorlatban a Pártfogó Testület, a Tisztikar és a Kollégiumi Gyűlés tett szert jelentősebb szerepre. A személyi átfedések miatt a többi testület is a kollégisták és pártfogók együtteséből került ki. Némiképp az az érzésünk támad a túlszabályozás láttán, hogy egyik fél (sem a kollégisták, sem a pártfogók) sem akarta, hogy a másik túl nagy, netalán kizárólagos hatalomra tegyen szert. A Pártfogó Testület (PT) tagjait annak elnöke kérte fel, s automatikusan tagjai lettek a végzett kollégisták. Feladata „a Kollégium célkitűzéseinek és munkájának anyagi és társadalmi úton való támogatása." A PT elnököt és ügyvezető alelnököt választott és tagjai éves tagdíjat fizettek. A PT elnöke bármikor felülvizsgálhatta a Kollégium ügykezelését, csakúgy mint a Tanárelnök, aki az egyetemek, főiskolák és a Györffy között szolgált összekötő kapocsként. A Kollégium igazgatóját lehetőleg a volt kollégisták közül választották 2 évre, legfeljebb a diploma megszerzését követően 3 év múlva. Az igazgató intézte a GyIK mindennapos ügyeit, vezette az adminisztrációt, 3 ezer pengőig utalványozhatott, előterjesztette a tagok felvételét és kizárását. Formálisan igen, a gyakorlatban kevéssé ellenőrizte az igazgató munkáját a Választmány. Az igazgatót a titkár helyettesítette, a pénzmozgásokat a pénztáros és az ellenőr felügyelte, a jegyző a jegyzőkönyvek vezetéséért felelt, a könyvtáros a könyvtárért, míg a háznagy felalada a házirend betartatása és a kollégiumi rendezvények szervezése volt. Az összes kollégiumi tag részvételével zajlott le a Kollégiumi Gyűlés, ahol megválasztották a tisztikart és megvizsgálták a zárszámadást. A zárszámadás és a költségvetés elfogadására csak a 25-25 kollégistából és pártfogóból álló Közgyűlésnek volt joga. Az V fejezetben külön is összefoglalták a GyIK vagyonára és pénzkezelésére vonatkozó, eddig ismertetett szabályokat. A VI. fejezet tartalmazta a kollégiumi tagság feltételeit, igaz csak nagy általánosságban: csupán a jó előmenetelt és a kifogástalan, hazafias erkölcsöt kötötte ki feltételként. Négy évre szólt a tagság, amelytől tanulmányi és fegyelmi okokból lehetett a hallgatót megfosztani. Elvileg az igazgató csupán előterjesztette a felveendők és a kizárandók névsorát a Pártfogó Testületnek, a valóságban saját személyében döntött ezekben az ügyekben. A VII. fejezetben ugyancsak előre vetítették a későbbi NEKOSz-modellt, mivel kifejtették, hogy a GyIK-nek joga van országszerte fiókkollégiumokat létrehozni, amelyek egységesen a Kollégium központi szervéhez kapcsolódnak. A vegyes rendelkezésekről szóló VIII. fejezetben a Kollégium megszűnéséről esett szó. Eszerint csupán a Pártfogó Testület tagjaiból és az összes kollégistából álló Rendkívüli Közgyűlés mondhatja ki a feloszlatást vagy más intézményhez való csatlakozást. Arról is rendelkeztek, hogy feloszlatás esetén a GyIK vagyona a szegény sorsú főiskolai és egyetemi hallgatók iskoláztatására fordítandó. A Pártfogó Testület alapszabálya A Győrffy István kollégiumokat fenntartó Országos Egyesület Alapszabálya az első három fejezetben lényegében megegyezik az előbb ismertetett kollégiumi alapszabállyal. Kivéve a címet, amely egyértelműen egy egész országot