Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
170 PAPP ISTVÁN behálózó szervezetről beszél, amelyben Györffy István nevét a népi szóra cserélve a később NÉKOSz közvetlen előképét fedezhetjük fel. Mindez azért lényeges, mert elárulhat valamit a pártfogóknak arról a szándékáról, hogy ugyanúgy össznemzeti vállalkozásban gondolkodtak, mint a Népi Kollégiumok Országos Szövetségét 1946-ban útjára induló politikusok. Az elhatározás komolyságát jelzi, hogy a háborús viszonyok közepette 1943 tavaszán megalakult a debreceni Györffy István Kollégium, s ugyanezen év őszén megkezdődött a budapesti anyaintézmény új épületének építése. Nyilván költői a kérdés, de akkor is érdemes eltűnődnünk azon, hogy ez a kollégiumalapítási láz milyen eredményekkel szolgált volna, ha nem szól közbe a háború. 1946-ban nem a semmiből kellett elindítani a NÉKOSzt, hiszen rendelkezésre álltak — legalábbis papíron — a már kidolgozott tervek. Az Országos Egyesület alapszabályának IV fejezetében a tagságról esik szó; ezek szerint a rendes és a pártoló tagsághoz egyaránt minimum évi 500 pengős felajánlásra volt szükség. Az V fejezetben megpróbálták kidolgozni az Egyesület szervezeti felépítését, ami azonban eléggé zavaros és kusza maradt. A legfontosabb számunkra az, hogy mindenütt többes számban, kollégiumokról beszélnek. Az egyesületi tagok és a kollégiumi kiküldöttek alkották volna a közgyűlést, amely öt évre elnökséget választott volna. Lettek volna központi tisztviselők, akik közül a pénztáros minden kollégium gazdálkodását ellenőrizte volna. Az Alapszabály VIII. fejezetében, amelyet függelékként csatoltak a szöveghez, kidolgoztak egy általános sémát arról, hogyan kell az egyes kollégiumok szervezetének felépülnie. A Györffy Kollégium 1943. évi alapszabályában csaknem szó szerint betartották az itt megfogalmazott követelményeket. Vagyis úgy tűnik, hogy a pártfogók egy általános szabályzatot dolgoztak ki, és ennek segítségével született meg a Györffy István Kollégium saját alapszabályzata. Az Országos Egyesület alapszabálya a háború utáni NÉKOSz-modellhez hasonlóan szintén centralizált működést irányzott elő, országos hatáskörű szervekkel. Abban a tekintetben viszont demokratikusabb volt, hogy a közgyűlésben helyett biztosított az egyes kollégiumok 2-2 küldöttjének, s ezáltal csökkentette volna a központ direkt hatalmát. A Pártfogó Testület személyi összetétele: a Györffy-Teleki-Zsindely csoport Sajnos a Pártfogó Testületnek csupán egyetlen üléséről maradt fenn részletes jegyzőkönyv, az 1942. szeptember 17-én megtartott összejövetelről, amikor megválasztották a gyakorlatban már működő szervezet tisztikarát.6 Emellett az 1943. május 31-én rendezett pártfogói gyűlésről is rendelkezünk egy töredékes feljegyzéssel. Mindezeken túl négy kollégiumi közgyűlésről (1942. szeptember 23. és október 7., 1943. február 12. és május 27.) sikerült fellelnünk rövidebb-hosszabb írásos forrást. Kutatásaink során Kardos László iratai között találtunk egy listát,7 amely azoknak a nevét tartalmazza, akik befizették 1942-6 Ezeknek az üléseknek a jegyzőkönyveit 1. PIL, 302. fond, 1. cs., 1. ő. e. 7 Uo. 11. ö. e.
