Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Novák Attila: Ellenállás vagy önmentés? Adalékok az 1944es magyarországi cionista ellenállás problémájához I/143
160 NÓVÁK ATTILA tot.61 Máskor egy nyilas újság szerkesztője és a Nemzeti Számonkérő Szék emberei — akiknek kiléte ekkor még nem volt ismeretes — voltak a segítségükre, akik időről időre tájékoztatták őket az egyes nyilas csoportok tevékenységéről. Ugyanakkor a cionista mozgalmat is megosztotta a pártok és mozgalmak eltérő politikai és katonai orientációja. A Hasomer Hacair egyik Jugoszlávia felé igyekvő tagja (Mose Alpan) lebukott62 és a németek kezére került, majd egyenesen a budapesti Svábhegyen lévő Gestapo-központba vitték és megkínozták. Ennek az lett a következménye, hogy a Mentőbizottságban azzal vádolták a sómérokat, hogy külön kommunista úton járnak és veszélyeztetik az „össz-zsidó mentési munkát". A kommunista mozgalom minden irányzatának sokat segítettek, nemcsak a hivatalos „moszkovita" szárnynak, hanem Demény Pál „szakadár" antifrontos csoportjának is, ami a felszabadulás után gyanúba keverte a cionistákat. Kádár Iván, a kommunista ellenállás egyik tagja azt vallotta, hogy az ellenállási mozgalom számos vezetője (nem csak a kommunisták) — Sólyom László (később Budapest rendőrfőnöke, majd vezérkari főnök), Pálffy György, Kiss Károly, Somogyi Imre, Fehér Lajos, Ortutay Gyula — a sóméroktól kapott papírokat.63 Más esetben élelmiszerrel látták el az illegális Magyar Kommunista Párt kőbányai csoportját, de a kommunisták többször is szereztek David Gur irathamisítónak helyiséget. Egyébként jellemző a kor hangulatára és az illegális kommunista vezetés habitusára az, hogy amikor egyszer David Gur és csoportja — önhibáján kívül — késlekedett a kért hamis papírok átadásával, azzal vádolták őket, hogy szabotálnak és hogy a felszabadulás után hadbíróság elé állítják őket. 1944 októberében, a Szálasi-puccs után sok cionistát helyeztek el olyan üzemekben, ahol a Demény-csoportnak voltak emberei, Futó-Galambos Dezsőn keresztül pedig egy kőbányai üzemben építettek ki bunkerhálózatot. Máskor éppen a kommunisták segítettek nekik például légójelvényeket szerezni. Az is előfordult, hogy a cionisták nem kommunistákat, hanem magyar katonákat segítettek. A mátyásföldi reptéren egy egész alakulatot segítettek hamis papírokkal megszökni, cserébe pedig fegyvereket kaptak. Egy másik zászlóaljtól kézigránátokhoz, gyalogsági fegyverekhez és lőszerhez jutottak. 7. Kapcsolat a Hitközséggel és a Zsidó Tanáccsal Amellett, hogy a cionisták 1944 márciusában fontos pozíciókat is szereztek a pesti hitközségben, a viszony az egész korszakban feszült maradt, s ez még a legnehezebb időkben is megnehezítette a mentési tevékenységet. A hitközségi életből sokáig kizárt cionisták és a Stern Samu — a Pesti Izraelita Hitközség és a Zsidó Tanács elnöke — vezette establishment közötti súrlódások még az 1940-es évek elején is megfigyelhetőek voltak. Például 1942. július 2-án Stern Samu válaszolt arra a levélre, amelyben Komoly Ottó, az MCSz elnöke közölte, hogy fegyelmi eljárást indított a szövetség főtitkára, Buk Miklós ellen 1942. június 25-én szétküldött levele miatt.64 Komoly 1942. július 30-án leírta: 61 Megyeri-Mayer József vallomása (1960). YVA, 03/1947. sz. 62 Mose Alpan vallomása (1960). YVA, 03/2408. sz. 63 Kádár Iván vallomása. In: Benedek-Vámos: i. m. 213. 64 YVA, P 31-39. sz. Komoly Ottó anyaga.
