Századok – 2007
DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557
1566 NAGY GABOR a biztosoknak. A tömeg annyira őrjöng a katolikusokra, hogy „hasonló dühöt a mi korunk soha nem látott" - írja. Ók maguk is úgy tartottak istentiszteletet a várban, hogy a harangozást a kapitány fővesztés terhével tiltotta meg az alvárnagynak. A katonaság képviselője illedelmesen, de követeli tőlük a teljes hátralék kifizetését, a zsold növelését, és közölte, nem kívánnak az uralkodónak szolgálni, sem kapitányuknak engedelmeskedni: „Nekünk immár ez oratol fogva capitani uram ne paranchiollion."61 Náprágyék a religio és a zsold ürügyén kitörő nagyobb veszedelemtől félnek, szerintük már régen el kellett volna foglalni Váradot.62 írni sem mernek bizonyos dolgokról, igyekeznek megbízható embert küldeni üzenetükkel a biztosokhoz. Másnapi, rövid értesítésükben közlik Szuhaiékkal, nem értek el semmit a váradiaknál, akik egy libellusból nyilvánosan adtak számot cselekedeteikről, amit aznap vagy másnap pecsétjük alatt át is nyújtanak.63 A helyzet komoly, a váradiak győzelmet ünnepelnek, ők maguk szomorúak. A katonaságot azért tizenöt napra ismét zászló alá tudták állítani, a katolikusok elleni támadást pedig megtiltották. A biztosok ismét sürgetik Miksa jövetelét: a főherceg tekintélyével csendesítheti a lázadást, miután pénzt adott a katonáknak és új hadinépet vitt be, amely történetesen katolikus vallon gyalogságból állhatna. A katolikus Sennyey Pongráccal tárgyalnak a kapitányság átvételéről, ám ő válaszát Miksa főherceg jövetelére halasztotta. A havasalföldi és a moldvai vajda helyzete Ismert, Pezzen április harmadik hetében hiába várt Brassóban Mihály vajdára, az utóbbi betegségére hivatkozva nem ment tovább Tîrgovi§ténél. 'C jellel csatolt első, május 7-én írt levelében erről nem tesz említést, csak közli Pezzennel: most értesítették, hogy Bernardfíyék épségben megjárták Tatárországot, már Moldvában vannak a kán követeivel együtt. A másnap, 8-án kelt, E jelzetű levelében aztán tudatja a lényeget a brassói bíróval: a kereszténységhez hű marad, de a hűségesküt nem teszi le Rudolf császárnak és királynak, „amigh ew felsége Maximilian Herczegh el nem érkezik, es az Zekbe nem ewll". Két nappal később Mária Krisztiernának ugyancsak annyit írt, a császárhoz, Őhozzá és a kereszténységhez hű marad. Kétannyi katonája van, mint tavaly, kozákokat is hívott „az fizetésre az felsegtek biztatásából". Havasalföld „ighen wégh hellyen vagion, az ellenséghez keozel, mely ellensegh ide fele ighen igyekezik, itt azért inkab kevantatik az vigyazas, es zolgalat, hogy sem mint ott Erdélybe, holot my alliuk itt az Strasat Erdelyrtis". A Rudolf által ígért pénzre szüksége van, küldjön harmincezret, „kiwel akar chyak egy hóra fizessek". Ha a főhercegnő kételkedik a kifizetésben, küldje emberét mustrát tartani. O maga nem képes fizetni, „ha 61 A latin nyelvű levélben is így, magyarul, a külső margón a latin fordítás. 62 Hasonlóra gondoltak a biztosok is. Jelentésük írásakor értesültek Rudolf mandátumáról, amellyel meghagyta a felső-magyarországi kapitányoknak, álljanak Szuhaiék rendelkezésére, „utinam hactenus illud habuissemus, quo Varadino prospicere potuissemus" - fűzik hozzá. 63 Ennek lehet kísérőlevele az, amelyikben Mária Krisztiernának május 8-18-ai keltezéssel egyebek között ezt írják: „ut Serenitas Vestra totius rei gestae seriem exactius congoscere possit, responsum nostrum ad postulata dominorum legatorum [...] datum [...] transmittimuo"'. OöuA IIHRL' UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 146.
