Századok – 2007

DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557

1562 NAGY GABOR („unita iam hac provincia cum regno Ungariae"), elég, ha alkancellárként működik. A választott erdélyi püspökkel szembeni bizalmatlanságukról Isthvánffi már április 18-án is írt Rudolf királynak. Közlése szerint Zsigmond fejedelem elhatározta, a beteg Kornis Gáspár tanácsúr helyett amazt viszi útitársul Sziléziába. Ezt ő és Szuhai nem tiltják, „ugyanis úgy tűnik, a püspök maga várakozásunkon kívül a legszentebb császári felségtek ügyeiben és dolgaiban nem őszintén jár el."36 A biztosok május 24-ei jelentésükben megemlítik Bocskairól, bizonyos görögök jöttek hozzá, hogy tárgyaljanak vele a Zsigmond által rábízott török foglyok váltságáról. Ók maguk azonban jelenleg megengedhetetlennek tartják efféle gyanús görögök forgódását a tartományban, ezért azok jövetelét vagy a foglyok elbocsátását megtiltották. Szuhai másként is kifejezésre juttatta aggodalmát. Említett, G jelzetű levelében Bocskai a generális kinevezéséről elmélkedve egyebek közt így írt neki: „Az my Kornis uram37 dolgát illety, byzony uram en felette igen iavallom s igen teczyk.38 Generálisnak nevezetit hogy ty kegelmetek ew felségére halaztotta, nem ellenkeözhetem semmit ebbennis, seöt iavallom. Noha mindazonáltal tudom hogy ty kegelmeteknek mindenrwl plena autoritássá volt, es megh lehetet volna kegelmetektewlis..." A püspök széljegyzete sokatmondó: „Notanda sunt haec, ne forte Varadiensibus, qui tóti a Bochkaio dependent,39 idcirco supponatur ignis rebellionis." A váradi tumultus Fő oka a religio gyakorlásának szabadságához kötődik. Ennek szabályozása függvénye a mindenkori hatalmi helyzetnek. Az országgyűlés például egy évtizeddel a szekularizáció után, 1566 áprilisában — az oszmán haderő vonul fel a magyar király ellen, a fejedelem pedig Szulejmán köszöntésére készül — megszavazta a katolikus papok kizavarását János Zsigmond országából.40 A Szent László városában41

lakozó káptalanról külön is megemlékezett: ha rendelt ideig 36 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 131. Konv. B. fol. 58-59. (kiadása: EOE IV 166-168). Az elégedetlenség oka ez alkalommal is lehetett a lemondólevél, Szuhai ugyanis éppen április 16-án tájékoztatta arról Pezzent, hogy rávette Zsigmondot a kívánságuk szerint javított levél adására. Náprágy végül csak Erdély határáig kísérte a távozó fejedelmet. 37 Kornis Gáspár tanácsúr, a következő évben Báthory András bíboros generálisaként veszít Sellenberknél. Huszt főkapitányaként annak idején ő zavarta szét a Bekes Gáspár segítségére érkező Balassi Bálint csapatát. Boldizsár nevű fia Keresztúri Kristóf leányát veszi feleségül. Mihály vajda katonái ölik meg a goroszlói ütközet (1601. augusztus 3.) után. (Ez utóbbihoz: A Göncz-ruszkai gróf Kornis-család anyakönyve [1446-1917]. Összeáll. Veress Endre. Bp. 1917. 4.) 38 Szamosközy Bocskai és a biztosok meghasonlása egyik okaként említi a generálisságot. Fogalmazása szerint Náprágy és Szuhaiék nem egyeztek, Bocskai pedig leplezéssel fojtott magába bizonyos sérelmeket, „etenim, cum a Sigismundo superioribus annis summus militiae magister, quem generalem vocant, lectus esset, commissarii, quasi de fide illius ambigui munus illi abrogaverant et in Casparum Kornis transtulerant." (Szamosközy István történeti maradványai i. m. lib. II. 111-112.) 39 Várad környéke (Kereki, Szentjób, Kismarja, stb.) pedig jórészt Bocskai birtoka. 40 „egyenlő akarattal végeztetött, hogy afféle egyházi renden való személyek, kik az pápai tudománhoz és emberi szerzéshez ragaszkodtanak, és abból meg térni nem akarnak, az ő felsége birodalmából mindenönnen kiigazíttassanak." EOE II. 302. 41 Az előző évben feltörték Szent László sírját, az ereklyetartót éppen Náprágy (utóbb győri püspök) szerzi vissza. 1565-1566 eseményeihez 1. Pokoly József: Az erdélyi református egyház története I-III. Bp. 1904. I. 171-172.