Századok – 2007
DOKUMENTUMOK - Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából VI/1557
RUDOLF ERDÉLYI BIZTOSAINAK KÉT JELENTÉSE 1598 MÁJUSÁBÓL 1563 megtérnek, jószágaikat a fejedelemnek átadva maradhatnak, ha nem, nekik is távozniuk kell. 1569-ben Váradon zajlott Dávid Ferenc és Melius Juhász Péter disputája, a Báthoryak kora azonban nemcsak a református egyház megerősödéséé, hanem a katolicizmus magára találásáé is lett. 1579-ben megérkeznek az első jezsuiták, majd maga Szántó (Arator) István.42 Bunyitay Vince érzékletesen írja le, másutt zajló vitából kiindulva miként jutnak el az események a naptárkészítésen (Gergely-naptár) át addig, hogy 1587-ben a feltámadási körmenetet fegyverrel zavarják szét reformátusok Király Albert vezetésével.43 Bántalmazáson, rabláson, képromboláson túl más ekkor nem történt, nagyobb távolságra azonban a fáma természetesen húsvéti vérengzés alakjában jutott el.44 A protestáns többségű országgyűlés Zsigmond nagykorúsítása kapcsán — kihasználva az aktuális politikai helyzetet — 1588 decemberének közepén elfogadtatja, hogy a jezsuitáknak 25 napon belül távozniuk kell az országból. Az időközben már azokhoz került váradi Szent Egyed templomot is elveszi: „predicatiot tarthassanak az város számára benne, de nem a római valláson valót. Ha mit penig az jezsuiták újonnan tettek, vagy vettek volna, az fiscusé legyen".45 Az oszmánokkal való szembefordulást ellenző (és Báthory Boldizsár kivételével nem katolikus) főurak meggyilkolásával megváltozott hatalmi helyzetben azután a fejedelem megsegíti jezsuitáit, a megtört rendek csak azért könyörögnek, hogy azok Váradra ne térhessenek vissza.46 1597 tavaszán viszont, amikor az erdélyi püspökség is helyreáll, a jezsuiták házat vásárolnak — Szamosközy szerint Francisco Castaldótól — Váradon. Ekkor a protestánsok a fejedelemhez fordulnak jogorvoslatért. A vármegye, a vár és a város képviseletében Gyulafehérvárra küldötteket azonban megfenyítik, Zsigmond pedig június 2-án levelet ír Váradra. Király Görgy kapitányon47 kezdi: „tudatlan, balgatag felfuvalkodástokkal hitet ne igazgassatok, mert valaki leszen kezdője, vagy kapitány, vagy lovász, vagy pap, vagy secularis, egy istrángszálat meg nem kímélek tőle [...], ha mindnyájan oly vitéz emberek volnátok, azmint hitet tudtok igazgatni, eddig régen Konstantinápolytól is kiűztük volna az törököt." Kapnak a többiek is: „Nem paraszt emberhez illik az hitigaz -42 Életéről, a rá vonatkozó irodalomról 1. Benda Kálmán: Utószó. In: Giovanni Argenti jelentései magyar ügyekről 1603-1623. Gyűjt., sajtó alá rend. Veress Endre. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 7.) Szeged 1983. 223-225. Újabban: Szilágyi Csaba: „Domine Pater Stephane". Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének Kiadványai 1. (1999) 9-19. 43 Az erről készült egykorú feljegyzést 1. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Bp. 20032 . IV, Függelék, Okirattár, 394-395.: Nr. 9. Király Báthory István király livóniai hadjáratában, utóbb az 1594-1595. évi havasalföldi harcokban is kitüntette magát. 44 Bunyitay V: A váradi püspökség i. m. IV 61-65. Az 1598 tavaszán történtek előzményéhez új adatokkal szolgál: Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában. Századok 139. (2005: 4. sz.) 945-968. 45 EOE III. 238-239. (a végzések vonatkozó része), ül. 240. (az idézet). 46 „Az minemű artikulus ez elmúlt 1588. esztendőben való gyűlésben Meggyesen lőtt volt, azt az mennyibe az páter jezsuitákat nézi és libertati religionis catholicae sive Romanae non preiudicet, ... abrogaltuk és ... végeztük, hogy ... az páter jezsuiták Kolozsvárra, Monostorra és ide Fehérvárra bejöhessenek. ...ez megnevezett helyeken kívül se Varadra se semmi egyéb helyekre..." Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformatiotól kezdve. I. Bp. 1881. 223-224. 47 Albert testvére, lefkóci és farkasfalvi, 1596 óta töltötte be tisztét. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból") Történelmi Szemle 39. (1997: 2. sz.) 257-288., itt: 286.
