Századok – 2007
KISEBB CIKKEK - Rüsz-Fogarasi Enikő: Élelmezési szintek a fejedelemségkori Kolozsváron VI/1539
1544 KISEBB CIKKEK ján, sokszor még az ételek sűrítésére is használták. A gesztenye Erdély piacaira Olaszországból és Nagybányáról került. Az olasz gesztenye ára viszont szinte háromszorosa volt a Nagybányán termettének. E gyümölcsök is többé-kevésbé helyet kapnak az árszabályzatokban, áruk azonban rendszerint nincs feltüntetve, mivel kisebb értékű termékekről volt szó. Leggyakrabban a szilvát, almát, körtét, diót és mogyorót jegyzik fel.25 Végül az édességek közül a méz, nádméz, cukor (fehér és veres cukor, kandia), konfrejt, mézes pogácsa avagy török pogácsa a harmincad- és árszabályzatok gyakori bejegyzései közé tartoznak. A kolozsvári polgárok asztalára a húsfélék főleg a piacok és vásárok mészárszékei révén kerültek. Voltak azonban olyan polgárai is a városnak, akinek saját gazdaságuk is kitermelte a mindennapi ételhez szükséges hús egy részét. A piacokon élő vagy már részben feldolgozott állatokat (házi és vadállatokat) vásárolhattak. A mészárszékekben a feldolgozott, „trencsírozott" hús került eladásra. Kolozsváron a 16-17. századokban két húsfeldolgozással foglakozó céh versengett: a mészárosok és a hentellérek céhe. A 16. század végén a városi tanács határozata szerint a város mészárosainak kellő számú szarvasmarhát kellett a város szükségére vágniuk, vagyis - mint meg-25 Jakab E. Oklevéltár i. m. II. 406. 26 Sámuel Goldenberg: Clujul in secolul al XVI-lea Cluj-Napoca 1958. 153. 27 A Kolozsvári Tanács Jegyzőkönyvei (a továbbiakban KvTanJk). 1573. jún. 2., 1580. ápr. 8., 1580. máj. 5., 1580. jún. 20, 1581. máj. 21. stb. 28 A külseö idegen mászárosok chyak cheoteorteokon nap estigh árulhassanak" KvTanJk. 1608. nov. 26. állapították - a mészárosok naponta hat, a hentellérek két szarvasmarhát vágjanak. A városban Pünkösdtől Szent Márton napig nyolc, november 11-étől hat mészárszék álljon a városi polgárok rendelkezésére.26 A 16. században a hentellérek heti három alkalommal két székben, a mészárosok naponta nyolc székben vágták a húst.27 A következő évszázadban a városon kívüli, kontár mészárosok hetente egy nap, csütörtökön hozhattak be húst Kolozsvárra.28 A szarvasmarhákat a város vágóhídján ölték le, innen vitték a húst a mészárszékekbe, ahol eladták. A kisebb állatokat a mészáros otthon, saját házánál is leölhette.29 A húsokat a mészárszékekben és a piacon is árulhatták.30 A kolozsvári polgároknak saját állataik is voltak, ezt bizonyítja az is, hogy 1603-ban a polgárok 101 szarvasmarhát szolgáltattak be a seregeknek. A kolozsvári bíró 1603. január 28-án elhatározta, hogy jegyezzék fel a beszolgáltató személyek neveit és fizessék ki őket.31 A húst három minőségi kategóriába sorolták, éspedig elsőbe a szép kövér, azaz a hús java, a másodikba a rossz és ösztövér, azaz alávaló hús, a legrosszabba az annál is alábbvaló hús jutott.32 A mészárosok készítettek és árultak még szalonnát, kolbászt, májast, vérest gömböcöt és sódart. A másik alapvető élelmiszere a kolozsvári polgárnak természetesen a 29 „megveve(n) penigh mészáros attyánkfíai az disznót, hazaknál mellyeszék megh, ugh hozzák be." KvTanJk 1659. nov. 7. 30 „Senkj penigh hazánál ne merzelje arwlny az hwst, hanem az keozeonseges piatczra tartozzék hozny es arulnj, az húsnak el vétele bewntetése alat." KvTanJk 1602. nov. 6. 31 KvTanJk 1603. jún. 14. 32 Az eokoeor húsnak adyak fontiat d 2, az alab ualo(na)k , eökeör és tehén húsnak d.l Z annalis alab valónak d. 1. " KvTanJk 1656. jún. 24.
