Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: A summum jus patronatus a 19. századi Magyarországon VI/1515
1530 HERGER CSABÁNÉ seki méltóság mellett is megtarthatta — bár nem teljesen kivételes módon — a pécsi püspöki címet, valamint az egyházmegye bevételeit,74 sőt 1849 nyarán császári kitüntetésben részesült. 1850 augusztusában Scitovszky felszólította az egyházmegyék és rendek vezetőit, hogy a lázadókat bujtogató egyháziakról tegyenek jelentést. Az udvar érdekeit mindvégig támogató klerikusok szolgálatait most a tisztogatások következtében megüresedett javadalmakkal hálálták meg. A Helytartótanács vagy más állami hivatal kipróbált munkatársai közül válogatva a püspöki kart politikailag megbízható személyekkel újították meg. A felelős magyar kormánnyal való egyezkedésre az udvarnak immár nem volt szüksége, sőt a nemzetiségi érdekeket szem előtt tartó új főpapokat75 neveztek ki. Csak hogy néhány példát említsünk: a lemondatott Hámot Alexander Bach azzal bíztatta, hogy a vallásban keressen vigasztalást.76 Horváth a megtorlás elől elmenekült. 77 Lonovicsot Pannonhalmán, Rimely bencés főapátnál érte a szabadságharc vége, illetve Haynau elfogató parancsa. Pozsonyba, majd Pestre, a politikai foglyok gyűjtőhelyére, az Újépületbe került. Innen Fábry püspök közbenjárására a budai kapucinusok zárdájába, majd 1850-ben a melki bencések kolostorába internálták, 1859-ben Bécset jelölték ki tartózkodási helyéül.78 Jékelfalusy szintén osztrák kolostorba került, báró Bemer László nagyváradi püspököt a haditörvényszék vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélte, amelyet Haynau kegyelem útján 20 évi várfogságra változtatott, vasra verve. Hasonlóan lemondatták, és perbe fogták Rudnyánszky József besztercebányai és Leményi János fogarasi püspököket is. Haynau 1849. július l-jén kiadott győri proklamációja alapján került sor a civilekre is kiterjedő hatáskörrel rendelkező rögtönítélő haditörvényszékek felállítására, amely a szabadságharc leverését követően a nagyrészt itthon maradt tábori lelkészek elleni eljárásokat lefolytatta.79 Ez a megtorlás brutalitása miatt árnyékot vetett a főpapi kar és az udvar kapcsolatára is, sőt a bécsi nuncius Haynau táborszernagy tevékenységét jelentéseiben kifejezetten rosszindulatúnak minősítette. Általános véleménye az volt, hogy a forradalomban ténylegesen részt vett egyházi személyek ellen ugyan eljárást kell indítani, de mindezt „a katolikus egyház szükséges tekintélyének megóvása mellett fontos végrehaj-74 Az érsek kérelmét dr. Bach adta elő az 1849. szeptember 12-ei minisztertanácson. Kívánságát azzal indokolta, hogy a tized megszüntetése, a háborús károk és egyéb okok miatt az érseki javadalomból befolyt jövedelem több mint 9000 forinttal kevesebb a megszokottnál, miközben a magas egyházi állása miatt szükséges reprezentációs költségek tetemesek. Megjegyezte, hogy elődje, Kopácsy József érsek ugyanezt a kedvezményt kevésbé figyelemreméltó körülmények mellett kapta meg. A minisztertanács egyetértett a kéréssel, melyet az uralkodó jóváhagyott. Die Protokolle des österreichischen Ministerrates i. m. L, 683.: Nr. 167. 75 Moyses István besztercebányai püspök (1850-1869) az 1862-ben alapított, magyarellenes propagandájáról ismert Matica Slovenska irodalmi társaság elnöke, Zabojszky László szepesi püspök (1850-1859) a szlovák nemzetiségi mozgalom fő támogatója volt, Haas Mihály szatmári püspök pedig az elmagyarosodó szatmári németség körében a német kultúra és műveltség terjesztésében játszott nagy szerepet. Végül Alexander Sterca-Siulutiu román görög katolikus püspök volt, akit az udvar jelöltjeként választott meg 1850-ben a fogarasi egyházmegye, majd erősítette a királyi akarat. 76 Vö. Hám János emlékiratai i. m. -79-80. 77 L. bővebben: Fraknói V: Horváth Mihály emlékezete i. m. 25-36. 78 Meszlényi A.: A magyar katolikus egyház i. m. 230-232. 79 Az alsópapság elleni megtorlás kérdéséhez 1. Zakar Péter: Megtorlás az 1848/49-as magyar hadsereg tábori lelkészei ellen. In: Egyház és politika a XDC századi Magyarországon i. m. 93-116.
