Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Ivanics Mária: Rabszerzés és rabkiváltás a Krími Kánságban a 16-17. században (Az 1657. évi lengyelországi hadjáratban fogságba esett erdélyiek történetéhez) VI/1483

RABSZERZÉS ÉS RABKTVÁLTÁS A KRÍMI KÁNSÁGBAN A 16-17. SZÁZADBAN 1491 szempontjából is. Rákóczi György, akinek néhány protestáns lengyel főúr felajánlotta a lengyel koronát, svéd és kozák szövetségben avatkozott be az 1655 óta folyó északi háborúba.40

A kutatás mai állása szerint Rákóczi Lengyelországba 19.000 embert vitt, 13.000-et Erdélyből, emellett további 6000 főt tett ki az a csapattest, amelyet a moldvai és a havasalföldi vajda bocsájtott a fejedelem rendelkezésére. A hadjáratot kezdetben támogatta még 20.000 kozák is.41

Az erdélyi fejedelem — aki ezúttal a Porta jóváhagyása nélkül vállalkozott a lengyelországi hadjáratra — sem a lengyel belső, sem a nemzetközi erőviszonyokat nem mérte fel helyesen.42

A svéd-erdélyi-kozák szövetséggel szemben hamar létrejött a dán-Habsburg-lengyel-tatár szövetség. A svédeket megtámadták a dánok, a kozákok július 21. után elváltak az erdélyi seregtől, s a két vajdaság katonái is visszatértek. A szövetségesei által elhagyott Rákóczi kiszolgáltatott helyzetbe került. A fenyegető tatár támadás hírére békét kényszerült kérni a lengyelektől. Megfogyatkozott és legyengült seregét fővezérére, Kemény Jánosra hagyta, ő maga pedig 300 katonájával visszatért Erdélybe. Július 31-én seregét Trembowlánál a tatárok előbb megsarcolták,43 majd a fővezért, Kemény Jánost tárgyalások ürügyén a táborból kicsalták, s míg a szabad elvonulásról tárgyaltak, a tatárok betörtek a táborba.44 A tatárok fogságába esett erdélyi sereg veszteségeiről megoszlanak az egykorú források értesülései. Kemény János önéletírása szerint 112 zászlónyi katona maradt a vezetése alatt, mindegyik zászlóalj 25-30 fővel volt feltöltve. A tatár támadás előtt a fővezér a hadrafoghatók létszámát 4-5000 körülire becsülte.45

Ehhez hozzá kell még számítani a szolgákat, szakácsokat, betegeket 40 A háború lefolyására, a szövetségi kapcsolatokra

1. Gebei Sándor: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem külpolitikája (1648-1657)...Eger 1996.; Wojna polsko szwedzka 1655-1660. Ed. Jan Wimmer. Warszawa 1973.; Eckardt Opitz: Österreich und Brandenburg im Schwedisch-Polnischen Krieg 1655-1660. (Militärgeschichtliche Studien 10.) Boppard am Rhein 1969. 41 Erdély története. Szerk. Makkai László - Szász Zoltán. II. Bp. 1987. 717. Az orosz forrásokban 20.000 magyar, 6000 moldvai és havasalföldi, 16.000 kozák Anton Zdanovic vezetésével. Sanin, G. A.: Otnosenija i. m. 214-215. A lengyel források 35.000 fős erdélyi hadseregről beszélnek. Wojna polsko i. m. 85. 42 A török források közül az 1657. évi hadjáratnak Naima (Tarih-i Naima. II. Konstantiniyye 1734, 634-636.) és Evliyâ Çelebi (i. m. V 58-77) szentel részletes leírást. Naimâ elbeszélésének vonatkozó részei szinte szó szerinti kivonatai Vecihí: Kitab-i tarih-i Vecîhî. Topkapy Sarayy Müzesi Kütüphanesi [a továbbiakban: TSMK] EH 1425. Fol. 65a-82a., ill. Abdi Pa§a Vekayiname. TSMK, H 1363. Fol. 56a-67b. Egyedül Evliyâ Çelebi említi, hogy az erdélyieknek Boynu Egri Mehmed pasától engedélyük lett volna a lengyelországi hadjáratra (i. m. 74). Iuanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. (Megjelenés alatt) 43 Ismeretlen szerző:

Rákóczi-eposz. Sajtó alá rendezte Szigeti Csaba. Bp. 1988. 172. Az eposz szerint fejenként két tallért kért a tatár kán, hogy abból a magyarok számát megtudja. Georg Kraus krónikája szerint 2000 tallért szedettek ősze a kán és a vezér, 100 dukátot a [nureddin] szultán és bizonyos összeget a többi előkelő tatár részére (Georg Kraus: Erdélyi Krónika 1608-1665. Vogel Sándor fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel. Bp. 1994. 280.). Kemény János 20.000 tallért említ, melyet a kán, a vezér és a főrendek, további ezret pedig a nureddin szultán számára gyűjtetett a táborban. Kemény János önéletírása [a továbbiakban: KJÖ]. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta V Windisch Éva. Bp. 1959. 365. 44 Keményt Adil Giray

nureddin szultán hívta ki tárgyalni, s ő volt az, aki ellenezte, hogy a Portára beküldjék. Pecsétjével ellátott magyar nyelvű levelét Kemény Jánoshoz 1. Török-magyarkori állam-okmánytár [a továbbiakban: TMÁOTJ. VII. Kiadták Szilády Áron - Szilágyi Áron. Bp. 1874. 335., ill. eredetije: Magyar Országos Levéltár, Budapest [a továbbiakban MOL]; Erdélyi Guberniumi Levéltár, F 126, Cista Diplomatica [F 126] No. 468. 45 KJÖ 367. Ehhez hozzá kell még számolni az erdélyi kézre jutott Krakkóban és Bresztben, Bethlen János és Gaudi András parancsnoksága alatt hagyott őrség 2-3000 fős létszámát, akik szép-