Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1475 hogy az évi 15 hónap (kb. 900000-1,200000 rajnai forint) hozzájárulásból a csapatok hadszíntérre küldése és ellátása is megoldható.90 Azért, hogy a felfogadott seregek kifizetését a rendek is ellenőrizhessék, a kúriák képviselői követelték, hogy a fizetőmester mellé egy adjutánst és egy ellenjegyzőt is nevezzenek ki, és mindhárman a császárra és a Német-római Birodalomra is esküdjenek fel. A rendek további elképzelése szerint a fizetőmesternek és segítőinek a Légstopokban felvett pénzből kellett volna minden két hónapban a felfogadott katonákat kifizetniük, valamint a bevételeikről és kiadásaikról készült elszámolásokat minden birodalmi kerületbe kötelességük lett volna eljuttatni. Ez a császár szempontjából azt jelentette volna, hogy majd három évtized után le kell mondania a birodalmi fizetőmesteri hivatal felett gyakorolt kinevezési és ellenőrzési jogáról. A kúriák kérték emellett az uralkodót, hogy a fizetési hátralékban lévő, a rájuk eső kvótát befizetni halogató rendek ellen a szükséges eszközzel (fiskális per, kiközösítés stb.) lépjen fel.91 A rendek már első válaszukban hajlandóságot mutattak a Nachzug, a segélyezés e régi-új formájának bevezetésére, ám a támogatást csak az 1555. évi augsburgi birodalmi gyűlés kormányzati rendelete alapján kívánták megadni, amelyet csak kizárólag a birodalmi kerületeket ért támadás esetén lehetett felhasználni. A fejedelmek kollégiuma a bajor követség nyomásának engedve azt javasolta, hogy a megszavazandó segély mellett további pénzt hagyjanak jóvá a rendek erre a célra, melyet vagy Augsburgban, vagy Regensburgban kellett volna összegyűjteni és őrizni, amíg a szükség úgy nem kívánja, hogy felhasználják.92 A rendek panaszt emeltek a zsoldba fogadott katonaság mustrájánál, beszállásolásánál és vonulásánál tapasztalt elszenvedett hatalmas károk és mérték feletti terheik miatt. Ezért azt kérték, hogy lehetőség szerint mindezektől mentesüljön a Birodalom. Ha ez azonban megoldhatatlan, akkor a felfogadottak csapatonként vonuljanak, és pusztításaik ellenértékeként óvadékot tegyenek le.93 Emellett a birodalmi gyűlés rendjei kifejezték azon szándékukat, hogy az átvonuló csapatok miatt az érintett kerületek árszabásokat {Taxordnung) fogadjanak el, amely szerint a katonák kötelesek voltak ellátásukért és szállásukért fizetni, természetesen megfelelő áron.94 Az öthónapnyi tárgyalás, valamint az udvar és a rendek közötti három jegyzékváltás eredményeként 1598. április 6-án kihirdetett döntések a két fél „fogcsikorgatott" kompromisszumát tükrözték. Az uralkodó megkapta a 60 Römermo-90 Uo. Fol. 194v. 91 Uo. Fol. 194v-195r., vö. Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 325.; Lanzinner, M.: Friedenssicherung i. m. 482.; Rauscher, P.: Kaiser und Reich i. m. 54. 92 A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. február 18. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 198r-200v.; Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 214. 93 A rendek válaszukban azt hangsúlyozták, hogy a kölni és a trieri választófejedelemség hatalmas pusztítást szenvedett el Kari von Mansfeld vallon csapatainak 1595-ben történt átvonulásakor. Emellett a frank kerület iratanyagai között maradt fenn egy terjedelmes kimutatás, amely szerint ugyanezek a katonák ott mintegy 50000 rajnai forint kárt okoztak. A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 195v-196v; ill. kimutatások a Magyarország felé vonuló csapatok által a frank kerületterületén okozott károkról, 1595. HHStA MEA Fränkische Kreisakten (a továbbiakban FK) Fase. 5. Fol. 507r-671v. 94 A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 196v.
