Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1476 BAGIZOLTÁN natd5 birodalmi segélyt, a kért fizetési feltételek mellett. A birodalmi gyűlés határozata viszont nem tett említést arról, hogy békekötés esetén a fennmaradó adóhátralékkal mi történjen.96 A 60 Römermonatos kompromisszum tehát az alábbiak szerint alakult ki. Az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés töröksegéllyel kapcsolatos tárgyalásainak összefoglalása Császári oldal A birodalmi rendek Propozíció Gemeiner Pfennig vagy 150 Römermonat 5 évre Válasz a császári propozícióra 30 Römermonat 2 évre A császári oldal válasza 100 Römermonat 4 évre vagy 90 Römermonat 3 évre, vagy 15000 gyalogos és 5000 lovas kiállítása A birodalmi rendek második válasza 60 Römermonat 3 évre A császári oldal második válasza 60 Römermonat 3 évre 25, 20, 15 vagy 30, 20, 10 hónap megoszlásban A birodalmi rendek harmadik válasza 60 Römermonat 25, 20, 15 hónap megoszlásban A birodalmi fizetőmester és főhadbiztos {Reichskriegskommissar) ügyében a birodalmi gyűlés határozata kimondta, hogy a császárnak jogában áll ezeknek a posztoknak betöltésére javaslatot tenni. A tárgyalások során a szempontok csak lassan közeledtek az udvar és a rendek között. 1598. március 13-án kelt második válaszában a három kollégium kifejezte azon szándékot, hogy — mint régen (1570 előtt) — a birodalmi fizetőmesteri hivatal tevékenységét a rendek és az uralkodó közösen felügyelné, így a kifizetések pontosabbá és biztosabbá válnának. Tervezetük szerint a birodalmi fizetőmesteri hivatal ellátásával megbízott Nürnberg és Augsburg városok gyűjtötték volna össze a megszavazandó segélyt a Légstopokból és a rendektől. A bevételekről és kiadásokról készült jegyzéket mind a rendeknek, mind a császárnak, mind pedig a birodal-95 A Pfalz vezette protestáns rendek felismerték a török fenyegetés komolyságát, és nem kívánták az uralkodót támogatás nélkül hagyni oszmánellenes harcában, de tiltakozásul a többségi szavazás érvényessége ellen a maguk részéről csak 40 Römermonat segély kifizetésére tettek javaslatot, sőt a birodalmi segély általuk jóváhagyott mértékét sem voltak hajlandóak befizetni. 1599 júliusában Pfalz-Neuburg és Öttingen jelezte, hogy hajlandó befizetni az adót. A kisebb protestáns rendek pedig a bizonytalanná vált politikai támogatás miatt és a fiskális perektől való félelemből szintén teljesítették fizetési kötelezettségüket. Az „ellenzék" vezetői Kanizsa török elfoglalása (1600. október 22.), valamint az ellenük hozott kamarabírósági ítéletek után maguk is keresték a megegyezést lehetőségét az udvarral. Ez 1603 februárjában Heidelbergben meg is történt. Kossol, E.: Die Reichspolitik i. m. 117-118.; Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 167-168, 231-236, 358. 96 A birodalmi gyűlés határozata, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 387r-v.; Mayr, J. K.: Die Türkenpolitik i. m. 263. Utal a 60 római hónap segélyre: Sinkouics István: Az erőviszonyok kiegyenlítődése, a háború elhúzódása. In: Magyarország története tíz kötetben. 111/1-2. 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk. R. Várkonyi Ágnes. Budapest 1985. 687.; Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata i. m. 110.
