Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1474 BAGIZOLTÁN jesztésük mellé egy mellékletet is csatoltak, amelyben a horvát-szlavón végeken az elmúlt négy esztendőben lezajlott harcok rövid krónikáit gyűjtötték egy csokorba.83 A remélt segítségért cserébe Brenner felajánlotta, hogy megszavazott segélyből felfogadott csapatok fizetését és mustráját a birodalmi rendek által delegáltak ellenőrizhessék.84 A belső-ausztriai követek a fejedelmek kollégiumában ezzel a gesztussal közvetett módon a Habsburg-család grazi ágával szoros rokoni és politikai kapcsolatokat ápoló85 Bajor Hercegség javaslatát támogatták. 4. A birodalmi gyűlés határozatai Az összegyűlt rendek a propozícióra adott első válaszukat 1598. február 18-án86 nyújtották át az udvar képviselőinek, amely a szász és a brandenburgi választó, valamint a bajor herceg érdekeit foglalta össze, és meghatározta a későbbi tárgyalások menetét, illetve a végső döntéseket. Ezek szerint 2 évre összesen 30 hónapnyi (Römermonat) 87 támogatást szerettek volna jóváhagyni, hivatkozva arra, hogy a németalföldi és francia (vallás)háborúk — amelyek átterjedtek a Német-római Birodalom északi és nyugati tartományaira is — pusztításai, a csapatok állandó átvonulásai és beszállásolásai miatt koldusbotra jutottak maguk is. Emellett az állandó háborús bizonytalanság a kereskedelmi lehetőségeket is szűkítette. Ezért a rendek az 1594-ben jóváhagyott birodalmi segély (ohne Defalcation) mellett, „még további harminc hónapot" kívánnak megszavazni, amelyet az elkövetkezendő két évben (1598 és 1599), az előző birodalmi gyűlésen elfogadott terminus szerint, Keresztelő Szent János születésének ünnepén (június 24.) és Jézus Krisztus születésének napján (december 25.) a megszokott öt gyűjtőhelyen („Legstatt") kellene befizetni.88 A kúriák kérték az uralkodót, hogy abban az esetben azonban, ha a megadott fizetési határidők lejárta előtt az udvar békét kötne a törökökkel, akkor segélyt ne kelljen tovább fizetniük.89 A tervezett segélyből az uralkodónak a saját maga és a Német-római Birodalom nevében kellett volna zsoldosokat toboroznia. A rendek úgy vélték, 83 Tudósítás a hadi helyzetről, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 133r-142v.; Mayr, J. K.: Die Türkenpolitik i. m. 257-258.; Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 106. 84 A belső-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1598. január 8.HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 143r-156v.; A belső-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1598. január 18. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 163r-170v. 85 Vö. Habsburg lexikon i. m. 95-99. 86 Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 107. 87 A császári oldal ezen a birodalmi gyűlésen ismét felvette a Gemeiner Pfennig, mint a birodalmi adó fizetési egységének jóváhagyását. A kérést azonban a rendek nem támogatták. A fejedelmek kollégiumában — a bajor követ vezetésével — a többség 28:19 arányban leszavazta az adóbehajtás e formájának megajánlását. Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 187.; Stieve szerint 37:22 arányban utasították el ezt a rendek. Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 392.; Koller, L.: Studien zur Reichskriegsverfassung i. m. 325. 88 A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 192r-193v. Az idézett rész: „noch verner dreysig Monat...". A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. Uo. Fol. 193v. A fizetési terminusokról: Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 361-363.; Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 107.; Mayr, J. K.: Die Türkenpolitik i. m. 257.; Wölfinger Ildikó: Az 1594-es birodalmi gyűlés határozatai a magyar háborüt illetően. (Documenta Historica 15.) Szeged 1994. 9. 89 A birodalmi gyűlés válasza a császári propozícióra, 1598. HHStA MEA RA Fase. 94. Fol. 194r.
