Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455

AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1463 tartott a német területektől. Győr és Eger elvesztésével azonban ez a helyzet gyökerestől megváltozott: most már közvetlenül Bécset és a sziléziai területeken keresztül az egész Birodalmat fenyegeti az oszmán hódítás. Az uralkodó királyságainak és tartományainak jövedelmei és bevételei pedig nem fedezik egy ilyen háború költségeit. Ráadásul a magyar, cseh és osztrák tartományokat a csapatok vonulásai, a mustrák, a garázdálkodó zsoldosok, a tatárok és a törökök pusztításai, a rossz termés, az állandóan növekvő árak és az ezekkel összefüggő parasztfelkelések is sújtják.37 Az előterjesztés harmadik eleme az a követelés volt, amely két olyan pont tárgyalásával kezdődött, „amelyek eddig a keresztény csapatok hadjáratainak sikeres folytatásának [útjába] nem kevés akadályt gördítettek és még gördítenek."38

A propozíció szerkesztői újra bemutatták, hogy az uralkodónak mi mindenre kell költenie évről-évre, hogy a törökök ellen viselt háború mindhárom hadszínterén sikeresen folytatódhasson. A birodalomtól kapott támogatás, a 20 hónap gyors és a 6 hónap állandó segély, amely már beérkezett, az a Römermonat39

értékének folyamatos gyengülése miatt nem számítható jelentős tételnek a háború költségeihez mérten. Ezenkívül a rendek egy része — emeli ki az irat — a meghatározott időhatárra nem fizette ki a rá eső részt, vagy olyan pénzben teljesítette kötelességét, amely nincs birodalmi forgalomban, így veszteséget okozott az uralkodónak.40 A másik pontban a császári oldal a birodalmi rendeknek szemrehányást tett azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes segélycsapatok, amelyeket néhány fejedelem, illetve birodalmi kerület saját pénzén állított fel, majd tartott fegyverben és küldött a magyar hadszíntérre, kis létszámúak voltak, és csak három hónapig akartak szolgálni, így ténylegesen nem lehetett hasznukat venni. Ezért az uralkodó nagyobb áldozatvállalást várt el a rendektől.41 37 Uo. Fol. 74r-v; Winkelbauer, T.: Ständefreiheit und Fürstenmacht, Teil. 1. i. m. 48-52. 38 „welche bißhero an fruchtbarer Vortstellung der Christlichen Kriegsexpedition nit die schlechteste Verhinderung gewesen vnd noch seyen..." A császári propozíció, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 76v. 39 Az úgynevezett matrikulaadót elszámolási egysége alapján Römermonatnak (római hónapnak) vagy Romzugnak (római útnak) neveztek. Alapját az egyes birodalmi kerületek (ebbe csak a nyolc birodalmi kerületet értették bele, mivel az örökös tartományok és Burgundia külön adózott) adóarányának kiszámítása adta az 1521. évi wormsi birodalmi gyűlés matrikulája szerint. Ekkor ugyanis a birodalom rendjei arra az esetre, ha V Károly Rómába koronázására utazna — hat hónapra 4000 lovas (fejenként 12 forint) és 20000 gyalogos (fejenként 4 forint) eltartásához szükséges adót, Romzugot — ajánlottak meg. Ennek a seregnek az egy hónapi zsoldja — Römermonatja — 128000 rajnai forintra rúgott. Amikor azonban a költségeket a birodalmi rendek között szétosztották, valójában csak 127074 rénes forintot tett ki. Leopold Koller: Studien zur Reichskriegsverfassung des Heiligen Römischen Reiches in der Neuzeit. Dissertation zur Erlangugng des Doktorgrades an der Philosophischen Fakultät der Universität Wien. Wien 1990. 295-316., 340-350.; Maximilian Lanzinner: Friedenssicherung und politische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian IL (1564-1576). (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften 45.) Göttingen 1993. 399.; Burkhardt, J.: Das Reformationsjahrhundert i. m. 194.; Rauscher, E: Kaiser und Reich i. m. 55. 40 A császári propozíció, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 77r-78v. 41 Uo. Fol. 78v-79v. Az 1594-ben a magyar hadszíntérre önként vonult birodalmi csapatok az uralkodónak, illetve a Regensburgban összegyűlt birodalmi rendeknek arról panaszkodtak, hogy a Bestallungjukban szereplő három hónapot leszolgálták, és szeretnének hazavonulni, mert élelmük és fizetésük nincs, illetve a betegség és a török tizedeli őket. A birodalmi csapatokat vezetők jelentése a birodalmi gyűléshez az esztergomi táborból, 1594. július 8. HHStA MEA RA Fase. 91. Fol. 405r-406v., A birodalmi csapatokat vezetők jelentése II. Rudolfhoz, 1594. július 8. Uo. Fol. 408r-412v.