Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1464 BAGIZOLTÁN Az uralkodó a törökök elleni harchoz — mindezek tükrében — olyan állandó segély megszavazását kérte, amelyből nem csupán néhány hónapra, hanem öt évre, télen-nyáron hadsereget tarthat fenn. Érdekességként megjegyzendő, hogy a propozíció készítői ehelyütt példaként Hunyadi Mátyás magyar király fekete seregét hozták fel. A császári oldal úgy vélte, hogy ezzel el lehetne érni, hogy a törökök ellen olyan hónapokban is hadjáratokat vezethessenek, amelyekben az komoly erőkkel nem képes harcba szállni, hiszen sem katonáit élelemmel, sem lovait és tevéit takarmánnyal ellátni nem lenne képes. Emellett az előterjesztés szerint jelentős költségek megtakarítására nyílt volna lehetőség, hiszen nem kellett volna a toborzásért, felszerelésért, elbocsátásért újra meg újra, mindig emelkedő tarifa szerint fizetni.42 Ezen hadsereg felállítására és eltartására az uralkodó az úgynevezett Gemeiner Pfennigt43 kivetését kérte; hasonló megfontolásokból, mint három évvel korábban, vagy ha ez nem felelt volna meg a rendeknek, akkor a Romzugot. Ennél a kérdésnél azonban a császári diplomáciát 1576 óta jellemző tárgyalási stratégia megváltozott. Eddig — mint ahogyan már utaltam rá — az uralkodó vagy megbízottja csak a tárgyalások második körében nevezte meg a várt vagy kívánt segély pontos mértékét. Az első körben pedig felmérte a rendek készségét a segítségnyújtásra.44 1597 decemberében azonban a császári oldal öt évre 150 Römermonat (évenként 30 hónap) megszavazását kérte az összegyűlt rendektől.45 Az előterjesztésben — az immár szinte a Birodalom végvidékévé vált — Bécs védműveinek építésére kért támogatás mellett az uralkodó tanácsadói még egy kívánsággal álltak elő,46 amely elérése érdekében nem mindennapi találékonyságról és leleményességről tettek tanúbizonyságot. Egy légből kapott híresztelés alapján azt állították, hogy III. Mehmed szultán ismét személyesen kíván hadat vezetni a magyar hadszíntérre, és Bécs megostromlására készül.47 42 A császári propozíció, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 80r-81v. 43 A Gemeiner Pfennig egyfajta kombinációja volt a vagyon- és fejadónak, és az így befolyt összeget a birodalom és az egész kereszténység török és más külső ellenséggel szembeni megvédésére és a kamarai bíróság felállítására szánták. Saját birodalmi adóapparátus hiányában és a rendek vonakodásának következtében a plébánosoknak kellett összegyűjteniük, így a remélt 2 millió rénes forintnyi összegből 1498-ig mindössze 100000 folyt be. A 16. századra ezt a centralizált birodalmi adót már egy külön birodalmi „hivataT-apparátus szedte be, hét birodalmi pénztárost bíztak meg ugyanis ezzel a feladattal. A század első felében még kétszer (1542, 1544) tett kísérletet az uralkodó egy hadsereg felállítása és ellátása érdekében a Gemeiner Pfennig kivetésére, azonban mindkét alkalommal az adott évben vagy egyáltalán nem, vagy csak részben szolgáltatták be a rendek ezt az általuk egyáltalán nem kedvelt adót. Eugen Heischmann szerint 1500-ban és 1551-ben is kísérlet történt a Gemeine Pfennig beszedésére. Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 64-65.; Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 178-180., 310.; Koller, L.: Studien zur Reichskriegsverfassung i. m. 316-325.; Hermann Wiesflecker: Maximilian I. Die Fudamente des habsburgischen Weltreiches. München 1991. 265.; Burkhardt, J.: Das Reformationsjahrhundert i. m. 194.; Rauscher, E: Kaiser und Reich i. m. 52.; Winkelbauer, T.: Ständefreiheit und Fürstenmacht, Teil 1. i. m. 509-510. 44 Lanzinner, M.: Friedenssicherung i. m. 352-353., 466.; Bagi Zoltán; Az 1570. évi speyeri birodalmi gyűlés és a török kérdés. Világtörténet (2001: tavasz-nyár) 84-85. 45 A császári propozíció, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 82r-v; Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 106. 46 Bécs védműveinek építéséről a tizenöt éves háború időszakában: Walter Hummelberger -Kurt Peball: Die Festungen Wiens. Wien 1974. 34-42. 47 Ugyanezen 1597. esztendő első felében szintén olyan híresztelések kaptak szárnyra, amelyek szerint a szultán újra haddal kíván Magyarországra jönni. Azonban sem ez, sem az 1598. évre vonatkozó értesülés nem volt helytálló. Pálffy G.: A pápai vár i. m. 45.
