Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455

AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1459 a császár a birodalmi gyűlés kiírását, amelyet „az új kalendárium szerint december első napjára [...] ebben a mostani kilencvenhetedik évben a mi [ti. a császár -B. Z.] és a birodalom Regensburg

16 [nevű] városában" tervezett megrendezni.

17 Végül az uralkodó kifejtette abbéli szándékát is, hogy a birodalmi gyűlésen őt teljhatalmú megbízottja és testvéröccse, Mátyás főherceg18

képviselje, mivel a háború ügyei, valamint a királyságaiban és tartományaiban küszöbön álló rendi gyűlések szükségessé teszik az ő Prágában maradását.19 A császári fél a birodalmi gyűlés kiírása előtt igyekezett tisztázni, hogy a tárgyalásokon a törökkérdés (Türkenfrage) és az ezzel szorosan összefüggő témák megvitatását tartja egyedül fontosnak, és azt ajánlotta, hogy a Birodalom Fasc. 94. Fol. 2v. Az 1595. évi, Szinán nagyvezír által tett békeajánlatról lásd II. Rudolf levelét Ernő főherceg németalföldi helytartónak, 1595. február 18. Hatvani (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. III. (1553-1608). (Monumenta Hungáriáé Historica L: Diplomataria III.) Pest 1859. 76-77. 16 Az V Károly által aláírt választási egyezmény kimondta, hogy a gyűlés helyéül a Szent Római Birodalom német nemzetéhez tartozó birodalmi várost lehet kijelölnie. A császárt csak arra kötelezték a hely kiválasztásának esetében, hogy uralkodásának első birodalmi gyűlését Nürnbergben hívja össze. A többi birodalmi gyűlés helyszínének kiválasztása azonban mind a birodalmi rendek között, mind pedig a fejedelmek és az uralkodó között véleménykülönbségeket eredményezett, hiszen senki sem szívesen távolodott el saját tartományától; egyrészt az út fáradalmai, másrészt az utazás költségei miatt. így nem meglepő, hogy a birodalom nyugati felében élő rendek a Rajna menti Wormsot, illetve Speyert, a keleti területeken uralkodók Augsburgot favorizálták, a császár pedig Regensburgot részesítette előnyben, amely székvárosához (Bécs, majd II. Rudolf uralkodása idején — 1583-tól — a sokkal biztonságosabb Prága) és a magyarországi végekhez is közel esett. Ezt a választást semmi esetre sem tekinthetjük érdektelennek a birodalmi gyűlés további munkájának tekintetében, hiszen az uralkodónak így rendelkezésére állt az a lehetőség, hogy a tárgyalások kritikus pillanatában különösen aktuális vagy aktualizált információkat tegyen le az asztalra, így befolyásolva a rendeket a döntéshozatalban. Ehhez természetesen megfelelően és legfőképpen gyorsan és jól működő postahálózatra volt szükség. Nem meglepő tehát, hogy a jelentős töröksegélyt megszavazó birodalmi gyűléseknek Regensburgban adott helyet. Az időpont meghatározása nagymértékben függött a külső körülményektől. Az uralkodó a telet és a kora tavaszt tartotta a birodalmi gyűlés összehívására legalkalmasabb időpontnak, hiszen így a remélt vagy elvárt segély egy részéhez még abban az évben hozzájuthatott. Ha azonban tüzetesen megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor arra következtetésre juthatunk, hogy a gyűlés megnyitásának időpontja gyakran heteket vagy akár hónapokat is késhetett. A csúszást elsősorban a kedvezőtlen időjárási feltételek eredményezték. Télen illetve kora tavasszal az utak és a folyók a hó, a jég az eső és az áradások miatt használhatatlanokká váltak, s a hideg valamint a rossz időjárás a fejedelmek egy részét a többnapi úttól távol tartotta, elriasztotta. Rosemarie Aulinger: Das Bild des Reichstages im 16. Jahrhundert. (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften 18.) Göttingen 1980. 167., 169.; Robert J. W. Evans: Rudolf IL Ohnmacht und Einsamkeit. Graz-Wien-Köln 1980. 24. A birodalmi postaszolgálatról: Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Teil 1. (Österreichische Geschichte 1522-1699.) Wien 2003. 328-336. A törökkori magyar hírközlésről: Pálffy Géza: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon. In.: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk. Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. (Studia Agriensia 20.) Eger 1999. 55-59. 17 „den ersten Monatstag Decembris newen Calenders, [...] diß iezlauffenden Sieben vnd Neunzigisten Jars in vnser vnd des Reichs Statt Regenspurg..." HHStA MEA RA Fasc. 94. Fol. 3v-4r. 18 Mátyás főherceg életéről bővebben: Habsburg lexikon. Szerk. Brigitte Hamann. Budapest 1990. 335-339.; ül. Volker Press: Matthias. 1612-1619. In: Die Kaiser und der Neuzeit 1519-1918. Heiliges Römisches Reich, Österreich, Deutschland. Hrsg. Anton Schindling - Walter Ziegler. München 1990. 112-123. 19 IL Rudolf levele a mainzi érsekhez, 1597. augusztus 23. HHStA MEA RA Fasc. 94. Fol. 4r. Az 1594. évi birodalmi gyűlés után a császár csupán két alkalommal hagyta el Prágát, és mindkét esetben a városban tomboló pestis elől menekült el. Evans, R. J. W: Rudolf IL i. m. 43. Volker Press szerint az uralkodó távolmaradásának legfőbb oka az lehetett, hogy depressziója újra kitört rajta. Volker Press: Rudolf II. 1576-1612. In: Die Kaiser und der Neuzeit i. m. 100-101.