Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pál Judit: Karrier a „tudatlanság földén". Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon VI/1407

EGY FŐÚRI KLIENS A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN KELET-MAGYARORSZÁGON 1451 gának tartotta meg. A másik fiú, Antal joggal panaszolta: „Szaporította ezen rettentő szomorúságot az nemes vármegyének hatalmas ereje, mely is az még meg sem húlt testnek eltakarítása előtt, mindennemű [„.] keresett s szerzett jó­szágaira kezét tevén, még csak az anyai justtúl is úgy fosztott meg bennünket, hogy az Atyánkról reánk a felnevelésen kívül az egy életnél több nem maradha­tott. Ezen szánakodásra méltó szomorúságunkat még tetőzi utoljára a bátyánk az Excellenciádtúl kiadatott kegyes (de nékünk szívet hasító) sententiával, mi­dőn minket annak ereje mellett közönséges Atyánknak Excellenciád által ke­gyelmesen inscribált encsencsi résztűi egészlen elzárván, azt csak maga éli."229 ' Ezért kérte, hogy ők is részesülhessenek az encsencsi portióból. Majd hozzátet­te: talán módot ad neki is, „hogy ha nem is oly tehetős, legalább nemű nemű­képpen az elnyugodott Atyánkéhoz igyekező hív és hívséges szolgálatot (úgy parancsolván Excellenciád) mutathassak."230 A döntést nem ismerjük, de a ki­sebbik Zanathy fiú azonos nevű fia, Antal Aradra költözött, majd annak fiában ez a családi ág kihalt. Annyi viszont bizonyos, hogy 1790 májusában Zanathy lánya, Szentléleky Antal felesége is kérést intézett a vármegyéhez apja adóssá­gainak elengedésére.231 A nevet és a birtokot az idősebb fiú, Mihály utódai vitték tovább. Mihály szolgabíró, majd a század végén a vármegye főszámvevője volt. Utódai között találunk több vármegyei tisztviselőt (unokája Ferenc főszolgabíró, egy kései le­származott, úgyszintén Ferenc Szatmár vármegye főjegyzője volt a 19. század végén), katonát és katolikus lelkészt egyaránt. Egyik unokája, Zanathy Ignác a 19. században Károlyi György uradalmi ügyésze volt. Ez az ág tehát megma­radt a Károlyiak vonzáskörében.232 A 19. században a család szatmári ága a Szabolcs megyebeli Encsencs, valamint a Szatmár megyei Farkasaszó, Kishó­dos, Hirip, Ivácskó, Mátészalka és Udvari helységekben volt birtokos. Összefoglalás A 18. század a Habsburg Monarchiában és ezen belül a Magyar Királyság­ban mélyreható átalakulások időszaka volt. A társadalmon belüli személyes kapcsolatok alakulása azonban jóval lassúbb és észrevétlenebb folyamat, mint a politikai átalakulásoké. Zanathy József példája mutatja, hogy a 18. század kö­zepére a kliens-patrónus kapcsolat csak kis mértékben alakult át a század elejé­hez képest. Károlyi Sándor fia és unokája ugyan nem voltak ugyanolyan erős egyéniségek, mint a család felemelkedését megalapozó „nagy öreg", klienseik­kel való kapcsolatuk azonban nagyjából hasonló keretek között zajlott. A klien­sek kiválasztásában fontos szerepet játszott az azonos vallás, a patrónushoz való kapcsolásban pedig a zálogbirtoknak volt nem elhanyagolható szerepe. 229 Uo-230 Uo _ 231 MOL Károlyi család levéltára, P 396, Acta publica Lad. 190. 144. doboz, Nr. 907. 1790. máj. 29. 232 Érdekes az összehasonlítás a család egy Vas megyében maradt ágával. Zanathy József öccse Boldizsár gyermekei közül az egyik uradalmi ügyvéd volt a gróf Pálffy-birtokon, egy másik hadnagy, a harmadik pálos szerzetes. Nagy L: Magyarország családai i. m. XII. 309.

Next

/
Thumbnails
Contents