Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pál Judit: Karrier a „tudatlanság földén". Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon VI/1407

1450 PÁL JUDIT szolgálatában állt, a gyulai Károlyi-uradalom térképét is elkészítette. 1779-ben Gyuláról Károlyi Antaltól is engedélyt kér házasságához, mivel ahogy írta: „Fiúi kötelességemet megöregedett atyámnál megtettem, kinek is akarattya egyedül Excellenciádnak kegyes engedelmétűl függ."224

Feleségének csak neve maradt ránk, Siller Rózának hívták. Apjától tehát Antal megörökölte a kliensi státust, egyik latin nyelvű levelét egyenes „clientum infimus"-ként írta alá.225

Geometraként azonban nem lehetett teljesen elégedett, mert hamarosan új állásért folyamodott: a temesi bánságba ment, ahol kamarai mérnökként dolgozott.226 Az öreg Zanathy egyik panaszából az derül ki, hogy csalódott fiában, ráadásul tőle távol is élt. További sorsáról jelenleg csupán azon leveléből tudunk, amelyet apja halála után írt Károlyi Antalnak. Ebből az derül ki, hogy a gyulai uradalomban dolgozott 9 évig, jó munkáját „bizonyítják Gyula, Csaba, Békés és Dobozi határoknak árkai, de minthogy ezek csak nékem némák, szószólóim nem lehetnek." Utána azonban 1786-ban elhagyta Károlyi szolgálatát, ezt utólag a következőképpen magyarázta: „Hogy pediglen gyulai szolgálatját a méltóságos Uraságnak elhagyni kénszeréttettem, méltóztasson megengedni Excellenciád, mivel helyes okok kénszerítettek ezen csak nekem sajnos cselekedetre, mivel amidőn anno 1786 a földmérés kezdődött, maga Vida uram monda: már ezentúl úgymond az Uraságnak Ingenieurre szüksége nem lészen, azért én Zanathy uramat a Commissióhoz fogom recommendálni, ahol is két forint diurnuma lészen, melyre egyebet nem felelhettem, csak hogy sajnálom ily rúlam lévő jó szándékát, de mindazonáltal magam is fogok szolgálatot keresni. Mivel pedig két leveleimre Excellenciádnak semmi válaszát nem vehettem, kénteleníttettem a Temesi Cameralis Administratiónál keresett szolgálatomnak folytatására, a kirendelt üdőre Temesvárra általmenni, ahonnat is a háborúnak szerencsétlen eseteitűi féltvén, szegény és engem szerető édes Atyám hazahozattatván, holtáig vissza nem eresztett."227 Az öreg Zanathy igen zokon vehette, hogy fia elhagyta a Károlyi-ház szolgálatát, bár élete végén még elérte, hogy fia visszatérjen Szatmár vármegyébe. Jól jellemzi azonban a korabeli állapotokat, hogy Zanathy Antalnak korszerű pályaválasztása és szakképzettsége ellenére sem sikerült igazán sikeres karriert befutnia, de még csak bátyjáéhoz hasonló egzisztenciát sem teremtenie magának. A szakértelemre egyre nagyobb szükség volt ugyan, de a túlságosan specializált tudásnak még nem volt elegendő piaca. Zanathy József 1788 áprilisában halt meg Nagykárolyban. Antal fia így ecsetelte apja halálát: „Úgy tetszett a Mindenhatónak, hogy elöregedett szegény atyámat sok bajos és fáradságos munkák és nyomorúságok között elfogyasztott élete és öt holnapi betegséges után magához vegye."228 Zanathy halála után a vármegye zárolta vagyonát; ráadásul a legidősebb fiú, Mihály — hivatalát kihasználva — az encsencsi zálogbirtokot egyedül ma-224 Zanathy Antal levele Károlyi Antalhoz. Gyula, 1779. szept. 20. MOL P 398, Nr. 81939. 225 Zanathy Antal levele Károlyi Antalhoz. Gyula, 1783. nov. 22. MOL P 398, Nr. 81940. 226 1780-ból a Temesközből fennmaradt egy térképe.

Fodor Ferenc: Magyar vízmérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Bp. 1957. 132. 227 Zanathy Antal levele Károlyi Antalhoz. Nagykároly, 1789. júl. 2. MOL P 398, Nr. 81941. 228 Uo