Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Pál Judit: Karrier a „tudatlanság földén". Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon VI/1407
1444 PAL JUDIT tettese, de azt a szegény rumunyok patrónusa közbenvetése miatt elmulatta Excellenciád, s bizony csak ugyan rongyos is Terebes most is."193 Most egy harmadik projectummal állt elő, mivel a „borokat a maga korcsmáira esztendőnként 25-30 s több ezer forintokon is kéntelen Excellenciád vásároltatni, noha pedig szorgalmatossággal a maga jószágibúl lehetne azokat is idővel, ha mindjárt nem is, nagyobb részekben megszerezni és a bort lehetne termeszteni." Ezért javasolja, hogy az Ér szomszédságában, Peren és Kécen az erdőt ki kellene irtani és helyette szőlőt telepíteni.194 Ebből valószínűleg nem lett semmi, és a későbbiekben még jobban megritkult a levélváltás a kliens és a patrónus között. A péri terv azonban lehet, hogy nem volt egészen önzetlen, mivel itteni szőlőjét a vármegye 1782-ben 1588 rênes forint értékben exekválta adósságai fejében.195 Az idős Zanathy irodalmi tevékenysége A korosodó kliens egyre inkább kedvtelésének, az irodalomnak szentelte idejét. Már korábban is kapcsolatban volt — szűkös lehetőségeihez képest — a könyvnyomtatással, ő volt ugyanis a Károlyi Ferenc által alapított nagykárolyi nyomdának a vármegyei hatóság részéről a cenzora, hozzá tartoztak a politikai és egyéb világi tárgyú könyvek, míg Barkóczy Ferenc egri püspök Csankay Jóbot, a nagykárolyi piaristák házfőnökét bízta meg a vallási és erkölcsi tárgyú könyvek vizsgálatával.196 Igen érdekes, hogy a nyomda egyik legelső terméke 1756-ból a nyomdász, Pap István kis műve, Magyarország versekben való rövid leírása volt, amelyet ő Zanathy fiának, a „nevendékeny ifjacska" Mihálynak ajánlott. Zanathy a nyomda másik földleírását — Vetsei P István Magyar Geográfiáját —, amely 1757-ben jelent meg, saját kezű jegyzetekkel egészítette ki. Legaktívabb éveiben is a szellemi munka jelentette számára az igazi örömöt és kikapcsolódást. Károlyinak írta 1756 júniusában, hogy „Pap István uramat a typographust nálam fogtam, hogy az tudott Geographiábúl vagy 10 árkust revideálván és az additamentumokat maga kezével leírván vihesse el az innepeken, a többit annak utána, mennyire más dolgaim is engedik, utána hajtom."197 Károlyi 700 példányt rendelt ebből a könyvből, és a szegény sorsú gyermekek között osztatta ki. Károlyi Ferenc maga is kedvet kapott hasonló tevékenységhez, és betegeskedése idején két vallásos témájú munkát is lefordított franciából. Az egyik, 1757-ben megjelent könyvének előszavában kifejezte „együgyű, de sz. neved dicsőségére csupa magyar nyelvvel élő édes nemzetem lelki épületire célozó szándékomat."198 Sőt idős korára a Tiszán inneni „régi famíliák genealógiájának" kutatásával vigasztalódott. Ennek ellenére nyilván erős túlzás a Károlyi család életrajzírójának, Eble Gábornak a megjegyzése: ha Károlyi Ferenc nem halt 193 Zanathy József Károlyi Antalnak, Encsencs, 1781. dec. 16. MOL P 398, Nr. 82051. 194 Uo. 195 MOL Károlyi család levéltára, P 396, Acta publica Lad. 190. 143. doboz. 196 Eble G.: Egy magyar nyomda i. m. 23-24. 197 Zanathy József Károlyi Ferencnek, Szatmár, 1756. jún. 5. MOL P 398, Nr. 81964. 198 Eble G.: Egy magyar nyomda i. m. 41.
