Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Pál Judit: Karrier a „tudatlanság földén". Egy főúri kliens a 18. század közepén Kelet-Magyarországon VI/1407

1414 PAL JUDIT ledtetnie sikerült kuruc múltját, hanem jelentősen gyarapítania vagyonát is. Sikereire jellemző, hogy 1708-ban II. Rákóczi Ferenctől megkapta zálogba az addig kincstári tulajdonban levő erdődi uradalmat, amelyre azután 1720-ban az uralkodótól sikerült a birtokjogot is megszereznie. A szatmári békét követően 1712 tavaszán érdemeiért grófi címet kapott. Sikeresen követte tehát nagyapját, Mihályt, aki miután katolizált, 1609-ben magyar bárói címet kapott, és ő tekinthető a család első nagy birtokszerzőjének is. A família azonban Sándor révénjátszott először szerepet az országos politikában és emelkedett túl a megye határain.33 Bár Károlyi Sándor Magyarország egyik vezető politikusa volt és címzetes titkos tanácsosi titulussal is rendelkezett, a bécsi Habsburg-udvari élet idegen maradt számára; ellentétben nagyapjával, aki a 17. század elején éveken át szolgált Mátyás főherceg udvartartásában. Ennek több oka is volt: hatalmas birtokai ellenére a korabeli alacsony gazdasági színvonal, birtokai elpusztult állapota, valamint állandó igen nagy adóssága miatt nem volt kellő jövedelme, hogy hosszabb ideig fedezze — megfelelő színvonalon — a bécsi élet költségeit. Azonkívül nyelvi kompetenciája is hiányzott, ugyanis csak magyarul és latinul beszélt, hibás németsége miatt ki is nevették a2 udvarnál. Öregségére az osztrák örökösödési háború kitörésekor kerületi főhadparancsnoknak nevezték ki. Az öreg Károlyi tehetséges ember és erős személyiség volt, aki — mint Kovács Ágnes és Vári András kutatásai mutatják — kiterjedt kliensi hálózatot épített ki.34 Egyetlen fia, Károlyi Ferenc (1705-1758) többek között ezt a kliensi hálózatot is megörökölte. Nevelését apja gondosan felügyelte. Ennek ellenére jóval gyengébb, színtelenebb egyéniség maradt atyjánál. Bár semmilyen ez irányú tanulmányt nem folytatott, de a korban szokásos módon, származásánál és apja jó kapcsolatainál fogva katonai karriert futott be. Mint ezredes és egyben ezredtulajdonos, később mint vezérőrnagy (1739-től), majd altábornagy (1741-től), több háborúban is részt vett; 1748-ban Mária Terézia kinevezte a birodalmi lovasezredek parancsnokának. Úgyszintén elnyerte a titkos tanácsosi címet és a septemviri funkciót.35

Buzgó vallásosságát és részben kulturális érdeklődését tanúsítja, hogy templomok és szerzetesrendek támogatása mellett 1754-ben Nagykárolyban nyomdát alapított, amely elsősorban vallási tárgyú könyveket adott ki.36 A bécsi Habsburg-udvari társadalomba való beemelkedés azonban csak a harmadik generációnak sikerült. Ferenc fia, Károlyi Antal (1732-1791) a család vagyonát házassága révén jelentősen gyarapította. Apósa, Johann Georg Harruckern ugyan polgári származású volt, de hadiszállítóként hatalmas vagyonra tett szert, többek között Dél-Magyarországon, Békés és Csongrád megyében kiterjedt birtokadományokat nyert, amelyet 1729-ben magyar bárói címmel koro-33 Kovács Ágnes:

Károlyi Sándor. Bp. 1988. (Magyar História. Életrajzok) 34 Vári András: Ergebene Diener ihrer Herren. Wandel der Machtausübung im Komitatsleben und in der Privaten Güterverwaltung im Ungarn des 18. Jahrhunderts. In: Ergebene Diener ihrer Herren? i, m. 35 Eble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora 1705-1758. A grófi nemzetség levéltárának adatai alapján. Bp. 1893. 36 Uő:

Egy magyar nyomda a XVIII. században. Adalék nemzeti közművelődésünk történetéhez. Bp. 1891.