Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351

HÁSZOK'A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1405 a szpáhik által elfoglalt területeket mindenképpen biztosítani és „legalizálni" kellett. A „csendes offenzíva" során adózás alá kényszerített tartományok és a belőlük sarjadó igényterületek („fantom náhijék") már szétfeszítették a korábbi katonai és közigazgatási kereteket. A gazdasági problémák és a fizetési nehézségek miatt ráadásul egyre nagyobb volt a birodalom vezetésére nehezedő nyomás: a hódításokat folytatni kellett.267

A megtorpanás és az egyre erősödő keresztény ellenállás miatt ez azonban helyi szinten — a hagyományos módon, egy új liva megszervezésével — már nem történhetett meg. A budai vilajet történetében ezért ezen a ponton a szandzsákok által irányított „békés" hódítások ideje lejárt.268

Bécshez közelebb kellett új, jelentősebb bázisokat létrehozni a remélt siker érdekében. Megoldást azonban már csak a hosszú török háború (1591/93-1606) kínált. 1594-ben Győrt és a fehérvári bégek névleges hászaival körülfogott Pápát foglalták el az oszmán csapatok, amelyeket azonnal vilajetszékhellyé tettek.269

Ugyanekkor egy adminisztratív intézkedéssel rövid időre beglerbégséggé emelték a délnyugati területeken Szigetvárt is.270

A további sikeres hadjáratoknak köszönhetően 1596-ban Eger,271

1600-ban pedig Kanizsa is erre a sorsra jutott. NOMINALLY POSSESSED SANJAKBEY HAS IN THE SERVICE OF OTTOMAN EXPANSION IN THE 16TH CENTURY Refelections on the Functioning of the ber vech-i tahmin System by Eva Sz. Simon (Summary) The present study, which is before all intended to outline the problem, examines one of the characteristic differences betwen the Turco-Hungarian borderland and the main territory of the Ottoman Empire, namely the causes and aims of the transformation in the structure of possession of the sandjak beys in the wake of Ottoman expansion. It starts from the hypothesis that, whereas the borderland beys were partially allotted the estimated taxes of as yet unconquered settlements {ber vech-i tahmin), with those serving in the sandjaks on the main territory of the empire it was never the case. The study is accordingly divided into two parts. In the first the author examines the sandjakbey has in the vilayet of Buda, which were assessed by estimation, that is, only nominally registered, and'tries to define the extent to which they had a financial function (supplying the missing amount of the salary' of the sandjak beys), and a military one (stimulating expansion) throughout the 16th century. The analysis is based on two, hitherto hardly used sets of sources, namely the allocations and registrations of temporary possessions (timar-ruznamcesi and timar defteri) from the period between 1552-1568/70. The second part of the study examines, in the form of a case study based on the information concerning the sandjak of Szigetvár, the functioning of the system after 1570. The most important result of the analysis is that the appearance, role, importance and proportion of the settlements registrated on the basis of the ber vech-i tahmin system among the has 267 Fodor

P.: A szultán és az aranyalma i. m. 401-402. 268 A 17. század folyamán a vilajetek többségét már nem osztották szandzsákokra. Dávid Géza - Fodor Pál: Az oszmán timár-birtokos haderő nagysága és összetétele a XVII. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények 117 (2004: 2. sz.) 494. 269 Mindkét újonnan létrehozott központ rövid életűnek bizonyult. A győri vilajet 1594 és 1598, a pápai 1594 és 1597 között állt fenn. 270 Dávid G.:

Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 172. 271 1584-től a hatvani szandzsák vezetőinek birtokai között ismét feltűnnek a névleges hászok. Hegyi K. : „Aranyásó szpáhik" i. m. 108.