Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1397 Zalakomár mellett futó (a korábbi szandzsákbégi hászokkal szegélyezett) portyaútvonalán fekvő Kolon település templomát (L. ismét az I. számú térképvázlatot). Az egészen kicsiny, ugyanakkor stratégiailag meghatározó helyen, az ormándi mocsáron átvezető út kivezető szakaszán álló őrház jelentőségét 1580 januárjában maga a főkapitány ecsetelte Ernő főhercegnek: „Ezzel az őrházzal csaknem elzártuk a törökök útját, amelyen azok Komár, Szentiván240 és a Balaton között a Zala folyó irányában, Kapornak, Zalavár és egyéb helyek felé haladnak."241 Ez egyben azt is jelentette, hogy a szigetvári bégek eddigi offenzív jellegű hászai ez idő tájt nem tudták betölteni korábbi szerepüket. Ezért ezen a ponton — egy bejegyzés hiányában bizonytalan, mégis sokatmondó adattal — zárul a szigetvári mírlivák becsült hászainak története. Amikor Haszán utódainak javadalmai ismét megjelennek a forrásokban, azok között már hiába keressük a szisztéma nyomait. A névleges birtokok végleg eltűntek a szigetvári vezetők hászai közül is. Újabb geostratégiai átrendeződés vagy létjogosultságukat vesztett offenzív hászok ? A szigetvári bégek zalai hászai 1581-1590-ben Vajon a szigetvári liva esetében is találunk-e ugyanúgy általános magyarázatot a szisztéma megszűnésére, mint ahogy azt a korábbi időszakban vizsgált szandzsákok esetében — a szandzsákok között a hódoltatások irányításában betöltött vezető szerep „átörökítése" során — láthattuk? Ahhoz, hogy pontos választ adhassunk, röviden tekintsük át az 1581 és 1590 között eltelt időszak ismert példáit is. Az 1581-ben hivatalba kerülő Mehmedről (1581-1582) fennmaradt források mondhatni ott kezdődnek, ahol az elődjéről szólók abbamaradtak: ebben az esetben a javadalmait tartalmazó rúznámcse rész üres.242 Csaknem egy év kellett ahhoz, hogy ismét megjelenjenek hivatalos formában a szigetvári mírlivák hászai.243 Ekkortól Mehmed birtokainak elosztását már teljesen más közigazgatási keretek között láthatjuk, bár a törzsbirtokok köre a kezdetekhez képest alig változott244 (vö. a VI. számú táblázattal). Lényegesen nőtt azonban a korábbi peremterületen szerveződött kanizsai náhijéhez tartozó települések száma. Összeírásuk módja is más lett, egyáltalán nincs közöttük már becsértéken szereplő hely. Ha az adatokból a frissen hásszá lett területek funkcióját próbáljuk megállapítani, azt mondhatjuk, az újonnan felvett települések a stratégiai hászok szerepét vették át, azaz körükben nyugati irányú eltolódás észlelhető. Ezt a megállapítást igazolja a kiválasztott települések helye és az úthálózathoz245 viszonyított elhelyezkedése is. Kiindulásul a Szinán pasa idejétől of-240 Szentivánosfölde Balatonmagyaród mellett. 241 Pálffy G.: Európa védelmében i. m. 27. 242 Dávid G: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 168. 243 BOA Kepeci, Maliye defteri 15283. fol. 302-305. j 244 Pusztán egyes települések hozamában találunk kisebb eltéréseket. 245 A területre vonatkozóan a korszak éghajlati, időjárási és közlekedési viszonyainak összefüggésére 1. Kelenik József: Királyi vár hódolt városban. Egerszeg mindennapjai Kerpachich István megbízott kapitány leveleinek tükrében (1647-1657). In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg 1997. 149.
