Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
HÁSZOK A 16. SZÁZADI OSZMÁN TERJESZKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN 1373 birtokok 1570 1573 1576 1580 1582 1585 1590 30. Magyaros 500 500 500 . 1500 1500 1500 31. Vásárpénzek, illetékek 79505 79505 76500 . 76505 76505 85585 32. Büntetéspénzek 30000 30000 30000 . 20000 ' 43000 20000 43000 20000 43000 33. Siklós város133 . - 1 20000 ' 43000 20000 43000 20000 43000 Összesen 317275 317275 316270 207595 329205 288205 338285 | Jelmagyarázat: Szigetvári náhije Görösgáli náhije Siklósi náhije Segesdi náhije Vaskaszentmártoni náhiie Oc-c/encví náhije Babócsai náhije A táblázat adataiból jól látható, hogy míg a források az első három bég törzsbirtokait közigazgatásilag egyetlen náhijébe, a görösgáliba sorolták, a későbbiekbenjelentős differenciálódás következett be.134 Ez mindenképpen felhívja a figyelmet még a központi településcsoport esetében is annak kezdetben instabil voltára, továbbá egyes jól körvonalazható régiók létére, azok különböző szerepére és súlyára. így a náhije határok módosulásainak vizsgálata során következtetéseket vonhatunk le a szigetvári szandzsákbégi hászok szerkezeti összetételére vonatkozóan, valamint kísérletet tehetünk a birtoktesthez tartozó egyes övezetek — a későbbi náhijék — eredeti funkciójának meghatározására is. Ennek alapján a felsorolt hászoknak, a velük szemben támasztott pénzügyigazgatási-hadászati követelményrendszeren belül betöltött szerepük szempontjából, két jól elkülönülő csoportját különböztethetjük meg: 1. Financiális hászok Az 1570 és 1576 között Görösgálhoz tartozó 32 település közül csak 10 esetében állapítható meg bizonyíthatóan az, hogy már régebb óta hódolt, azaz esetükben 133 Siklós már 1566-tól a szigetvári bégek csiftlike volt. 12 Numerali Mühimme Defteri (978-979/ 1570-1572, I. 408. 667. sz. (1571. június 27.) 134 A görösgáli náhije határainak időleges változásaira egyelőre nem találom a magyarázatot. 1570-et megelőzően a közigazgatási egység kereteire vonatkozóan jó forrásul szolgál a pécsi és szigetvári szandzsák (a forrásban vilajet) településeit magában foglaló dzsizje defter. (ÖNB Mxt. 606. Kiadva: Velics A. - Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek i. m. I. 206-211.) A szigetvári szandzsák megalakulásakor készen kapta a görösgáli és a babócsai náhijét. A közigazgatás racionalizálása és a további terjeszkedések azonban hamar újabb járások létrehozását tették szükségessé. Ezek közül az első a segesdi náhije volt (előzményei az 1550-es évekre nyúlnak vissza). 1567-68-ban 56 település tartozott alá. A segesdi náhijét időben a komári (szerveződése Korotna elfoglalását követően adatolható), majd a berzencei követte. Mindezek létrehozása mindenképpen az 1568. év nyara előtt ment végbe. A szandzsákbégek törzsterületét adó települések tehát ezekben a közigazgatási egységekben kaptak helyet, feltehetőleg egészen 1570-ig. (Sajnos ezen a ponton hiányzik az 1570. évi szigetvári tahrír-defter, amely minden kétséget kizáró magyarázatot adhatna a kérdésre.) 1570-ben valami furcsa visszarendeződés tapasztalható. Az adott évi tímár-defterben ez csak a mírliva birtokait érinti a fent látható módon, a szpáhi-birtokok az 1568. évi rend szerint kerültek kiosztásra. Egy 1572-ből származó dzsizje-adó összeírásrészletben azonban hiába keressük a korábbi közigazgatási tagolást. A segesdi és berzencei náhije alá tartozó települések ismét Görösgál fennhatósága alá kerültek. A katonai helyzet eddigi tudomásom szerint nem indokolja ezt a változást.
