Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1368 SZ. SIMON EVA 2.1 Ezzel egy időben a Habsburg területek irányába előrenyomuló dunántúli szandzsákok (ekkor már csak három: a fehérvári, a szigetvári és az ilyen értelemben újonnan felbukkanó esztergomi) esetében továbbra is a ber vedzsh-i tahmin formula szerepel a forrásokban, azaz itt a korábbihoz viszonyítva lényegesen kevesebb, de továbbra is meghatározott, becslés szerint adózó helységgel egyenlítették ki a mutatkozó hiányt.87 A két szisztéma közötti legfontosabb különbséget nem a jövedelemkiegyenlítés látszólagos megléte, illetve hiánya jelenti, hanem az, hogy míg mindez a nyugati régióban előre meghatározott keretek között, tervezett módon történt, addig a keleti országrészben mondhatni szabadabban. Itt a bégek az éppen aktuális sikeres portyák zsákmányából egészíthették ki hiányzó jövedelmeiket, minden előre meghatározott stratégiát nélkülözve. IV. számú táblázat: A bégek összjövedelmén belül a becsértéken szereplő települések aránya a drinápolyi béke(1568) után szandzsák év összjövedelem Becsült százalék Szigetvár 1570 330 000 12 725 3,8% Fehérvár 1570 270 275 13 599 5,0% Szigetvár 1572 330 000 12 725 3,8% Esztergom 1572 435 282 35 000 8,0% Fehérvár 1572 405 686 13 599 3,3% Szigetvár 1574 420 083 12 725 3,0% Fehérvár 1575 447 623 26 922 6,0% Szigetvár 1580 207 595 12 725 6,1% Fehérvár 1587 298 985 10 599 3,5% A becsértéken szereplő szandzsákbégi hászok általános jellemzői 1570-1594 között A fenti megfigyelés kiegészíteni látszik Hegyi Klárának azt a véleményét, amelyet a szpáhi-katonaság hasonló típusú birtokainak vizsgálata során alkotott: „Azután, hogy Szulejmán szigetvári hadjáratával lezárult a várháborúk korának nevezett fegyveres hódítási periódus, a török államvezetés éppen ezzel a módszerrel, a szpáhikat maga előtt tolva növelte befolyását a királyságban."88 Az első pillantásra ellentmondónak tűnő két kijelentés hátterében a hódítási stratégiában beállt változás áll. Erre a következtetésre szintén Hegyi Klára kutatásai mutatnak rá, mivel már korábban felfigyelt arra, hogy „a hódoltság északi végein a drinápolyi béke első évében még nem a szpáhik, hanem a legrangosabb katonai vezetők kaptak szolgálati birtokuk részeként egy-egy csokor 87 1570-ben például a székesfehérvári mírliva, Mehmed, becslés alapján birtokolta a hódolatlan, de stratégiailag nagy fontosságú Pápa környékét. Hódolatlan hászainak értéke 270 271 akcse összjövedelméből mindössze 13 599 akcsét tett ki. BOA Tapu 497. fol. 5. (MOL Filmtár 10129. tekercs) 88 Hegyi K.\ „Aranyásó szpáhik" i. m. 104.
