Századok – 2007
TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3
AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI 1940-1944 KÖZÖTT 13 gek kiiktatása a román elem köréből". A homogén román blokkot „civilizált" módszerekkel kívánta megvalósítani,51 de részletekbe nem bocsátkozott. Más megnyilatkozásaiból viszont tudjuk, hogy Antonescu részben a szomszédos országokkal eszközölt lakosságcsere révén kívánta volna megoldani Románia etnikai egyneműsítését, ha pedig ez nem volt lehetséges — mint például a cigány és a zsidó népesség esetében —, úgy egyoldalú kitelepítést, deportálást hajtott végre.52 Elméleti téren Romániában az 1930-as évektől kezdve a lakosságcsere-gondolat egyik legfőbb képviselője Sabin Manuilă, 53 neves román demográfus, a román Központi Statisztikai Intézet egykori igazgatója, Ion Antonescu személyes jó ismerőse volt. Manuilă 1941 őszén részletes tervezetet állított össze a magyar-román viszály végleges rendezéséről, a lakosságcsere romániai alkalmazásának lehetőségeiről,54 amelyet az év október 15-én megküldött Antonescunak. Mivel Manuilă a tervezetet az államvezetővel történt egyik találkozóját követően állította össze, az fő vonásaiban feltehetően Antonescu nézeteit is tükrözte. A dokumentum az 1940 előtti román határokból indul ki, s az elérendő fő cél szerinte az etnikailag homogén Románia létrehozása. Ennek érdekében „az összes centrifugális szándékú kisebbséget a jövő román Romániájából át kell helyezni a határokon túlra, s az országba hozni az összes vér szerinti románokat, legyenek azok bárhol, s meg kell húzni a román Románia, az örök Románia új határait, hogy a politikai határok pontosan megfeleljenek az etnikai határoknak".55 Manuilă szerint a lakosságcsere az „ideális" megoldás. A „centrifugális" kisebbségektől (magyarok, oroszok, ukránok, bolgárok, szerbek) a több lépcsőben végrehajtandó, „teljes és kötelező lakosságcsere" révén kell majd megszabadulni. Ennek során Nagy-Románia területéről 3,5 millió lélek távozna, és mintegy 1,6 millió román érkezne. Ami az erdélyi magyarokat illeti, ők részben a Bácskába és a szerb Bánságba (az utóbbi terület Magyarországhoz kerülne), részben a Nagyszalonta-Nagyvárad-Szatmárnémeti sávba (a mintegy 5800 km2-nyi területet Románia átengedné Magyarországnak), a székelyek pedig Kárpátaljára költöznének a rutének helyébe, akiket viszont Ukrajnába telepítenének. Ezzel, illetve a többi kisebbség áttelepítésével egy 91%-os román többségű nemzetállam jönne létre, amelynek területe nagyjából 5 ezer km2 -rel lenne kisebb Nagy-Románia 1939. évi területénél. A „koreszmét" 56 tük-51 Uo. 175. sz. (524.) 52 A zsidó és a cigány lakosság egy részének Transznisztriába való kitelepítése ténylegesen meg is történt. Ujabban 1. Dennis Deletant: Transnistria: Câteva consideraţii despre semnificaţia acesteia pentru Holocaustul din România. In: România şi Transnistria.. i. m. 162-200. 53 Manuilă 1945 utáni román béke-előkészítő tevékenységéhez 1. Ölti Ágoston tanulmányát e szamunkban. 54 Közli Sorina Bolovan - loan Bolovan: Problemele demografice... i. m. A tervezetet ennek alapján magyarul ismerteti Szász Zoltán: Tévutak keresése. Áttelepítési tervek a magyar-román konfliktus feloldásra 1940 táján. História 1999. 8. sz., 17-19. 55 Idézi Szász: i. m. 18. 56 Sztankay Zoltán brassói magyar konzul 1941. október 30-i jelentése szerint a „három erdélyi nemzet" (magyar, „szász", román) fiatalsága a „koreszmék", a türelmetlen nacionalizmus hatása alatt áll, és „át nem hidalható űr tátong" közöttük. Szerinte a nemzetiszocialista hatás alatt álló szász fiatalság kitelepítené Dél-Erdélyből a románokat, ugyanezt tennék a dél-erdélyi magyarok közül is sokan, ha Dél-Erdély visszakerülne Magyarországhoz, míg a vasgárdista hatás alatt álló román fiatalok „lemészárolnák" a magyarokat ugyanúgy, mint sok zsidót Romániában. L. MOL, Miniszterelnökség, Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály iratai (K 28), 9. cs. 40. t., 1941-0-25339. sz.
