Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez) VI/1351
1360 SZ. SIMON ÉVA Görösgál uraihoz hasonlóan nem találunk névleges birtokokat az ország északi részében, az 1544. évi várháborúk során megszerzett tartományi központokba kinevezett alkormányzók, a korai nógrádi és hatvani bégek birtokai között sem.46 Pedig abban az esetben, ha a rendszer mozgatóelvének pusztán a jövedelmek kiegyenlítését, azaz az anyagi hiánypótlást fogadjuk el, a hátországgal alig rendelkező új szandzsákok esetében a becslés alapján meghatározott adóval összeírt települések adományozása minden esetben indokolt lett volna. Ezen a ponton azonban érdemes újra megjegyezni, hogy az 1540-es években létrejött livák példái a csupán szórványosan fennmaradt adatok miatt nem tekinthetők tipikus mintáknak. Az egész rendszer működése szempontjából mégsem hagyható teljesen figyelmen kívül ezekben a korai években sem vizsgálatunk alapkérdése: vajon használták-e, és ha igen, milyen okból használták a névleges birtokok szandzsákbégi javadalommá tételének módszerét a magyarországi területeken? Részletes adatok híján sajnos nem állapítható meg pontosan, hogy a becsértéken szereplő hászoknak a nógrádi és a hatvani szandzsák esetében tapasztalt hiánya ebben az időszakban korjellemző, vagy csupán a jobb forrásadottságokkal rendelkező — tehát vizsgálható — egyes szandzsákok egyedi helyzetéből adódó sajátosság. Egyes liváknál (mint például a fehérvári) a bégek kiemelkedően magas jövedelmét igazoló korai szórványadatokból lehet következtetni a szisztéma meglétére, ám ezekben az esetekben egyértelműen a budai beglerbégeknél is tapasztalt kényszerű jövedelemkiegyenlítésről lehetett szó.47 Az északi régióban 1552-től fennálló szécsényi szandzsák korai működésére vonatkozó adatok sajnos jobbára szintén hiányoznak.48 Az ott szolgáló egyik bég, Hamza viszont, amikor 1554-ben elfoglalta Füleket,49 és átvette az új szandzsák vezetését (1554-1557), rögtön hódolatlan birtokokat kapott.50 Első javadalomlistája szerint járandóságai közé 15 000 akcse becsértéken került be 8 vá-46 Esetükben a hiányzó jövedelmeket nem névleges birtokokkal, hanem a budai szandzsák területéről pótolták ki. BOA Tapu 1044. fol. 12., 135-136., ill. fol. 11., 175-177. (MOL Filmtár 10502. tekercs) 47 A Székesfehérváron működő Báli (1547-1550), Velidzsán (1550-1551), Kászim (1551) és Ulama (1551-1552) fizetésére 1. Emecen, F.M.- §ahin, /.: Osmanli Tasra i. m. 62. Ulama esetében egyik korábbi állomáshelyéről, a pozsegai és eszéki liva élén betöltött kormányzósága idejéből maradtak fenn konkrét adatok jövedelmének névlegesen összeírt birtokokkal való kiegészítéséről. Ekkor 500 000 akcse értékű hászaiból 220 000 akcsényit kellett pótolni -újonnan megszerzett helyekből, valamint majd a jövőben újonnan megszerzendőkből. Uo. 61. Ulama bégre legújabban Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. Keletkutatás (2002 ősz-2006 ősz. [2007]) 62-82. 48 Az első bégek javadalom összetételére vonatkozó adatok egyáltalán nem maradtak fenn. Egyik utóduk, Mehmed (1555-1559) viszont már biztosan nem bírt hódolatlan hászokat. HHStA Krafft 284. fol. 456. A szultáni tanács 1552. szeptember 2-án íródott jegyzőkönyvéből viszont megtudhatjuk, hogy kezdetben a vár megszállása még nem volt stabil, ezért a szandzsák csak nagyon bizonytalanul működhetett: „[...] a várba váltásos rendszerben mintegy 500 katonát helyeztek. Mivel ennek őrzése igen fontos, most igyekeznek rendesen megszállni." Dávid G - Fodor P.: A szultáni tanács i. m. 613. 49 Köhbach, M.: Die Eroberung von Fülek i. m. passim. 50 Krafft 284. fol. 239. A füleki szandzsákból beszedhető járandóságainak összértéke ebben a kora időszakban szokatlan módon, mindössze 50 000 akcse volt. Egyéb jövedelmei ugyanekkor pillanatnyilag előttem nem ismeretesek. 51 Közöttük egyebek mellett szerepel Rimaszécs, Jánosi, Fülek, Ajnácskő, Kékkő, Serke, Szentsimon, Kerekgede, Vámosfalva, Harmac, Bokor stb.
