Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193

A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1209 Annak ismeretében, hogy Mária királynénak a zene mellett a vadászat volt egyik fő szenvedélye még furcsább a vadászathoz kapcsolódó tisztségek hiá­nya.102 A királynéi udvartartás működése A királynéi udvar személyi összetételéhez és szervezetéhez szorosan kap­csolódó terület az udvartartás szervezete és működése. Ennek kutatására legal­kalmasabb források az udvari rendtartások.103 Az udvari rendtartás írásban rögzíti az ott szolgálók feladatait és kötelességeit, ezáltal az udvar mindennapi működésének kereteit adja meg.104 Általában különböző részekből áll, különvá­lasztva az udvar egyes részlegeit (például a női udvartartást, a konyhát, az is­tállót stb.).105 Míg az udvar személyi összetételére az elszámolások és udvari lis­ták hiányában is össze lehet gyűjteni bizonyos adatokat oklevelekből, követje­lentésekből és más típusú forrásokból, az udvar működésére vonatkozóan rend­tartások hiányában gyakorlatilag csak spekulálni lehet, főként különféle beszá­molók alapján. Annál nagyobb tehát a kísértés, hogy a rekonstrukciónál fel­használjunk az innsbrucki rendtartásokat. Mária udvarára, illetve a „király­nék" közös udvartartásáról az 1521 előtti időszakból több, a női udvar működé­sét szabályzó „Frauenzimmer-rendtartás" maradt fenn. Ezek közül a leggazda­gabb, 1519-ből származó forrást Paul-Joachim Heinig elemezte és tette részle­gesen közzé.106 Jacqueline Kerkhoff szintén kiadta és elemezte ugyanezt a rendtartást (Ordnung Hofmaisters und Hofmaisterin wie das Frauenzimer verwart sol werden), továbbá két másik, 1516-ból és 1517-ből fennmaradt szö­veget is.107 Ezek közül az 1519. évi udvari rendtartás I. Miksa császár halála után keletkezett, mivel az új uralkodónak meg kellett erősíteni vagy meg kel­lett változtatni az addigi rendtartást, ugyanakkor az udvari személyeknek hű-102 Más adatokból tudjuk, hogy Jakob von Stamps 1523-tól istállómesteri és udvari vadászmes­teri tisztséget töltött be. Heiss, G.: Maria von Ungarn i. m. 435. Mária királyné Németalföldre uta­zása után magyaróvári kapitány és mosoni ispán lett. Kenyeres I.: A királyi és királynéi „magánbir­tokok i. m. 1128. 103 A forrástípusnak nagy irodalma van. A Residenzen-Kommission egy teljes kötetet szentelt a témának: Höfe und Hofordnungen 1200-1600. 5. Symposium der Residenzen-Kommission der Aka­demie der Wissenschaften in Göttingen, verantstaltet gemeinsam mit dem Deutschen Historischen Institut Paris und dem Staatsarchiv Sigmaringen (Sigmaringen, 5. bis 8. Oktober 1996). Hrsg. Holger Kruse - Werner Paravicini. (Residenzenforschung 10.) Sigmaringen 1999. 104 L. még Koltai András előszavát a műfaj sajátosságainak összefoglalásával: Koltai A.: Ma­gyar udvari rendtartás i. m. 7-57. 105 Kirchner-Kanneman, A.: Organisation i. m. 238-239. 106 Heinig, J.: Ein Ordnungsentwurf i. m. 311-323. Ugyanezt a forrást használta Annelies Gatt és Gernot Heiss is. 107 „Vermerkht die Ordnung wie es pey der Khunigin zu Hungern Frau Maria gehallten soll." (1516. januar 31.) ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Maximiliana inv Nr: 38. fol. 88r-90v. Részben kiadva: Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 263-265.; „Ordnung beder Kaiserin unnd Konigin wie sy zu Steyr unndterhallten werden sollen." (1516. december -1517. március). ÖStA HHStA Maximiliana inv. Nr. 38. fol. 97r-102r., fol. 31r-36r., fol. 42r-47r. Részlegesen kiadva: Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 266 -274. A szövegből v«tt idézetek Kerkhoff kiadásából származnak.

Next

/
Thumbnails
Contents