Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
1210 RÉTHELYI ORSOLYA séget kellett esküdniük az utódnak, V Károlynak.108 Az 1521 előtti időszakból ismert rendtartások közül ez a legátfogóbb és a legkésőbb keletkezett; a továbbiakban így elsősorban ezt tekintem elemzésem tárgyának. Az udvari rendtartások célja hármas. Egyrészt egyfajta szerződés az uralkodó és az udvartartás tagjai között, amelyben rögzítve vannak a szerződő felek közötti egyezség részletei. Milyen szolgálatért és viselkedésért milyen juttatás jár, pénz, étel és szállás, valamint ruházat formájában.109 Másrészt a női udvar szervezeti, logisztikai kérdéseinek rögzítése írásban, például az étkezéssel kapcsolatban részben pontos utasítások írják elő, milyen sorrendbe étkeznek a palotások, ki kivel ül egy asztalnál, ki szolgálja fel az étkeket az egyes asztaloknál, milyen fogásokat szolgálnak fel a különböző rangú személyeknek stb. A logisztikai funkcióval szorosan összefügg a rend és az erkölcs fenntartása érdekében hozott szabályok felsorolása, például a Frauenzimmerbe belépőkre vonatkozó előírások (kik, mikor, milyen célból, mely napokon, meddig stb.). Elemzésében Paul-Joachim Heinig az udvari rendtartás udvari-erkölcsi előíró és ellenőrző funkcióját emeli ki, amely mind az udvar férfi-női viszonyait (tehát a Frauenzimmernek az udvartartás férfi tagjaival való kapcsolatát), mind a női-női viszonyokat (tehát a Frauenzimmeren belüli kapcsolatokat) szabályozza, mégpedig szigorúan a személyek közötti pontosan meghatározott hierarchikus viszonyokon keresztül.110 A rendtartásból közvetve kirajzolódnak Mária és Anna udvartartásának mindennapjai is. A forrástípus értelmezésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a műfaj előíró jellegét, amely nem szükségesen egyezett meg mindenben a valódi mindennapi gyakorlattal. A rendtartásból kibontakozó kép legjellemzőbb vonása, hogy a Frauenzimmer lakói állandó felügyelet alatt álltak és szigorúan el voltak zárva a külvilágtól. A rendtartás bekezdéseinek jelentős része foglalkozik az ezt biztosító szabályokkal és ennek következményeivel. Az udvarhölgyek általában zárt ajtók mögött tartózkodtak, a kulcs az udvarmester, illetve az udvarmesternő birtokában volt. Este nyolc után az alsó ajtót bezárták, kívülről ajtónálló őrizte. Ha nyolc óra után valamire szüksége volt a Frauenzimmer lakóinak, az ajtó melletti haranggal jelezhetett az ajtónállónak. Éjszakára az ajtónállókon kívül az udvartartás férfi tagjai nem maradtak az udvarban. Kivételt képeznek a szabály alól az udvarmester, a pohárnok és az ezüstkamarás {Silberkämmerer). Ók szolgálatban állnak és a Frauenzimmert lezáró ajtón kívül, egy közeli helységben tartózkodnak. Reggel nyitották ki az ajtót ismét, hogy a káplán, két nemes ifjú kíséretében megtartsa a korai misét. A mise után ismét bezárták az ajtót, majd előké-108 „Die Pflicht unnd Glubt ist yen in Namen und anstat romischer unnd hispanischer Kon Maj von allen Officieren von neuem gethan unnd genomen werden." Kerkhoff, J.: Maria van Hongarije i. m. 273. 109 Ennek a megegyezésnek átfogó dokumentuma az udvari rendtartás, amely általánosságban állapítja meg a kötelességeket és juttatásokat. Emellett sok esetben létezett egy személyre szóló és konkrét szerződés az udvari szolgálat részleteiről. A magyar források közül erre példa a II Lajos és Batthyány Boldizsár közötti megegyezés 1520-ból, amelyben Batthyányt a király kamarásává fogadja, amiért cserébe 50 lovassal szolgálja, évi fizetést, valamint a királyi házon kívüli szolgálatért hópénzt kap. MOL DL 101824. 110 Heinig, J.: Ein Ordnungsentwurf i. m. 314.
