Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193

1194 RÉTHELYI ORSOLYA sainak számító udvari rendtartások, udvari listák és elszámolások hiánya. A királyi udvar nagyságára, tisztségeire és kiadásaira némi fényt vetnek azok a számadástöredékek, amelyeket már a 19. század végén és 20. század elején készült tudományos munkák is felhasználtak, de újrafeldolgozásuk — elsősorban Kubinyi Andrásnak a Jagelló királyi udvarról írott számos tanulmányában — napjainkig új eredményekkel gazdagítja a korábbi képet.4

Udvari rendtartásokkal az 1526 előtti időszakból nem rendelkezünk. A legkorábbi írásban fennmaradt udvari rendtartás Magyarországon 1617-ből ismert, amely azután Magyarországon és Erdélyben mintaképként szolgált.5

Noha nem zárható ki, hogy létezett az udvarok életét szabályozó írott dokumentum az ezt megelőző időből is, amely a középkori források pusztulása miatt nem maradt volna fenn, ám ez az egyre szélesebb körű vizsgálatok ismeretében kevéssé valószínű. Bizonyára létezett ugyanakkor az udvarokban egy ősi gyakorlaton alapuló és szóban továbbadott hagyomány, amely szabályozta az udvarok működését, de ennek tartalmáról és változásairól nagyon nehéz megállapításokat tenni.6 Az udvarkutatásokon belül izgalmas, de Magyarországon egyelőre kevés figyelmet vonzó kutatási terület a királynői/királynéi udvarok kérdése és általában a nemek szerepe az udvaron belül. Az udvarkutatás egyik meghatározó intellektuális műhelyének számító Rezidenzen-Kommission 1998-ban az udvar és a nők viszonyának vizsgálatára rendezett konferenciát. Két évvel később jelent meg a tanácskozás kötete Das Frauenzimmer. Die Frau bei Hofe in Spätmittelalter und früher Neuzeit címmel.7 Bevezető tanulmányában Werner Paravicini a kötet tanulmányait csoportosítva a nők és az udvar témájának különböző főbb vizsgálati területeire hívja fel a figyelmet.8 Fontos szerepet játszik az elemzésekben a női és férfi terek, és ezek viszonyának kérdése, a női terek topográfiája az udvaron belül, a terek határai, az elkülönítés és átjárhatóság szabályozása és a szabályok gyakorlati megvalósítása. A második nagy kérdéscsoportként a nők életének szervezése az udvaron belül és ennek dokumentumai, a női háztartásra vonatkozó udvari rendtartások, a női struktúrák a különböző életszakaszokban (leányként, feleségként, anyaként, özvegyként). Harmadikként az udvar női társadalmának funkciói szerepelnek. Mi volt nők elsődleges szerepe elméletben, és mivel töltötték a valóságban az időt? Szorosan idekapcsolódik a női hatalom kérdése: milyen téren fejthettek ki befolyást a nők az udvarban, illetve milyen kulturális elvárások éltek a nők irányában? Szóba kerül 4 A teljesség igénye nélkül:

Kubinyi András: A királyi udvar élete a Jagelló-korban. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged 1995. 309-335.; Uő: A királyi udvar a késő középkori Magyarországon. In: Idővel paloták... i. m., 13-32.; Uő: A királyi udvar kormányzati szerepe Mohács előtt. In: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 2001. Társadalomtudományok. Szerk. Vizi E. Szilveszter. Bp. 2005. 241-268.; Uő: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521-1526. In: Habsburg Mária [Katalógus] i. m. 13-25. 5 Koltai András:

Udvar és rendtartás a 17. századi Magyarországon. In: Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617-1708. Sajtó alá rend., jegyz., előszó Koltai András. (Millenniumi magyar történelem. Források) Bp. 2001. 42. 6 Egy új kísérlet az asztali ceremóniarend kapcsán:

Pálffy G. : Koronázási lakomák i. m. 7 Das Frauenzimmer. Die Frau bei Hofe in Spätmittelalter und früher Neuzeit. Hrsg. Jan Hirschbiegel-Werner Paravicini. (Residenzenforschung 11.) Stuttgart 2000. 8 Werner Paravicini: Das Frauenzimmer. Die Frau bei Hofe in Spätmittelalter und früher Neuzeit. In: Das Frauenzimmer i. m. 13-25.