Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei V/1193
A KIRÁLYNÉI UDVARTARTÁS KEZDETEI 1195 itt a nők jelenlétének hatása az udvari művészetre és a vallásgyakorlatra, valamint kultúraközvetítő szerepük is. Végül a csoportosításában külön helyet kap a rend és a rendbontás elemzése, a nők védettségének és kiszolgáltatottságának kérdése, valamint a nemek kapcsolatának erkölcsi szabályozása. A királynéi udvartartás A királyné udvarának jelentőségét talán Martin Kintzinger fogalmazta meg legpontosabban: „In der Leitung eines eigenes 'Hofes' bestand das Fundament, auf dem selbständiges Handeln einer Fürstin gründen konnte."9 A középkori királyi udvarral foglakozó kutatások gyakran hangsúlyozzák a téma nehezen megfogható voltát. A királynéi udvar még egy fokkal nehezebben meghatározható fogalom, mivel határainak és hatáskörének kulcsa a királyi udvarhoz való viszonyában rejlik. A királynéi udvar funkciójának meghatározása tehát rendkívül összetett kérdés, jelen tanulmány keretei sajnos csak egy rövid összefoglalást engednek meg. Csak úgy, mint az uralkodó udvartartása esetén, nagyon fontos volt az uralkodó tekintélyét megerősítő ünnepekben és bevonulásokban megnyilvánuló ceremoniális jelentősége. Az inkább szabályozó jellegű udvari rendtartásokban megfogalmazott cél szerint az udvar elsősorban a nevelés helyszíne, ahbl a források értelmében elméleti és gyakorlati tudás közvetítésével a keresztény életmódra és erkölcsös életre készíti fel a benne élőket.10 Ehhez kapcsolódó fontos funkciója a királyné udvarának az udvarhölgyek kiházasítása és egyben a királynő kliensi körének bővítése.11 Az udvarokban volt lehetőség elhelyezni az uralkodó pártfogoltjait, például az arra rászoruló nemesi családok gyermekeit.12 Nem tudunk arról, hogy a budai udvar milyen fokban játszott hasonló szerepet, de ismert az a főnemesi szövetséglevél, amely felkérte a királyt, hogy vegye udvarába és istápolja az elszegényedett nemesi családok gyermekeit.13 A királyné és udvara a hivatalos és félhivatalos politika színterét is jelentette.14 Például olyan semleges területet, ahol a politikai csatározások során presztízsveszteség nélkül lehet kompromisszumra jutni.15 Emellett a királyi udvarhoz hasonlóan a királynéi udvar is a társadalmi mobilitás színtere. Ahogy az új nemesítések egy jelentős része az udvari emberek köréből kerül ki, a királyné udvarában is nyomon lehet követni egyes személyek társadalmi emelke-9 Martin Kintzinger: Die zwei Frauen des Königs. In: Das Frauenzimmer i. m. 385. 10 Anja Kirchmer-Kannemann: Organisation der Frauenzimmer im Vergleich zu männlichen Höfen. In: Das Frauenzimmer i. m. 244-245. 11 Ez Mária udvarában is jól nyomon követhető folyamat. L. pl. Kubinyi A.: Mária királyné udvartartása i. m. 16-18. Mária adósságainak számottevő részét az udvarhölgyeinek hozományként odaígért, ám évekig ki nem fizetett összegek listái alkották. 12 L. pl. alább a Cerf nővérek esetét (50. jegyz.). 13 Fógel József: II. Lajos udvartartása (1516-1526). Bp. 1917. 62. 14 Legutóbb Kubinyi András elemzi Mária udvarhölgyeinek a nemzetközi politikai ügyekben való részvételét. Kubinyi A.: Mária királyné udvartartása i. m. 16-17. 15 Erre jó példát találunk Szydlowiecki kancellár naplójában, amikor a vitázó magyar urak között támadt nézeteltérést a királynénál tárgyalják meg, mert ha a király előtt találkoztak volna — írja Szydlowiecki — bizonyára sok csúnya dolgot mondanának egymásnak kölcsönösen, aminek következtében a kis szikra a túz lángjává növekedne. Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. Sajtó alá rend. Zombori István. Bp. 2004. 192.
