Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153

III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1187 vagy a stájer hercegség ellen fordul-e. Frigyes stájer udvarában (akkor Bécsúj­hely még a stájer tartomány része volt) és Hunyadi alsó-ausztriai táborában fe­lettébb magas rangú emberek tárgyaltak, köztük Ciliéi Ulrik, Kaspar Schlick kancellár, Ulrich von Eytzing, az osztrák rendek vezetője, Frigyes esküdt ellen­sége, a nagytekintélyű Rüdiger Starhemberg és a bécsi polgármester. Végül annyit sikerült elérni, hogy Frigyes Győrt kénytelen volt átadni a magyar or­szággyűlésnek. Hunyadi újabb támadására pedig a német király végül közvetí­tőhöz nyúlt, és felkérte Juan Carvalaj bíborost, a pápai legátust, járjon közbe a magyar ügyek rendezése érdekében. így vezetett végül is az út a regedéi fegy­verszüneti tárgyalásokhoz. Titkos egyezmény és rendi szövetség Hunyadi János rigómezi veresége (1448), birtokainak gyarapodása tovább növelte a feszültséget közte és az országnagyok között. A kormányzói és az er­délyi vajdai tisztség egyesítésével politikai hatalma is megnőtt. Ellenfelei, köz­tük Ciliéi Ulrik és köre, úgy látták, Hunyadi hatalmát korlátozni kell, sőt ki kell valahogy váltani.165 Frigyest arra kell kényszeríteni, hogy kiadja V Lászlót, akinek királysága legitim módon szüntethetné meg a gubernátor túlhatalmát, hiszen kezében voltak a királyi jövedelmek és erősségek, hovatovább a legfőbb bírói hatalom is. Frigyes helyzete annyiban volt hasonló, hogy László gyámsá­gával a stájer Bécsújhelyből az osztrák hercegség, azaz az Albert-ág minden jö­vedelmét használhatta.166 Jan Jiskra szolgálataival pedig az ország felső részei­ben tudott Hunyadinak megálljt parancsolni. Nem elég hangsúlyozni, hogy Hunyadi János 1450. október 22-én titkos egyezményt kötött Frigyessel. A külön paktumot Aenea Sylvius Piccolomini és Vitéz János szerkesztette. Ennek értelmében V László gyámságát addig kellett fenntartani, amíg a 18. életét betölti.167 Ez ellentmond a Habsburg-házi hagyo­mányoknak, amelyek szerint a hercegi gyámoltak korábban, azaz a 16 évesen elbocsáthatók voltak. Ez együtt járt azzal, hogy Frigyes mind a Szent Koronát, mind a nyugat-magyarországi birtokokat háborítatlanul továbbra is hatalmá­ban tarthatta. Ezzel szemben Frigyes ígéretet tett arra, hogy Hunyadi kor­mányzóságát elismeri, Lászlót pedig Hunyadi tudta nélkül nem engedi ki fel­ügyelete alól. Garai László nádor ekkor kapta vissza Dévényt, amely az 1445. évi foglalások között volt. Frigyes pedig ebből az alkalomból külön reverzálist adott a nádornak.168 Az események ilyetén alakulásában döntő szerepet játszott az a tény, hogy Frigyes már római császárrá koronázását készítette elő. Itáliába távozása előtt 165 Uo. 109. 166 Erre vonatkozóan a legátütőbb erejű dokumentum: „Posztumusz László király követelései Frigyes császáron gyámsága idejétől" („Königs Ladislaus P Ansprüche an Keiser Freidrich von Zeit der Vormunschaft her"): Chmel, J.\ Materialien i. m. Bd. 2. 95-99.: Nr. 82. L. még a 45. jegyzetet. 167 Chmel, J.\ Regesta i. m. Nr. 2654.: Pozsony, 1450. okt. 22. 168 Chmel, J.: Materialien i. m. Bd. 1. 329.: Nr. 48.: Pozsony, 1450. nov. 4.; Horváth M.: Ma­gyarország történelme i. m. III. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents