Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
1186 BARISKA ISTVÁN később, 1446. június 5-én az országgyűlés Hunyadit korlátozott királyi hatalommal ruházta fel. A gubernátor mellett ugyanakkor az országtanács hatáskörét is kibővítették, azaz a királyi jogkörből az országtanácsnak is jutott. A törvények közzétételében példának okáért „az ország főpapjai, bárói, nemesei és előkelői" voltak illetékesek.160 Újlaki kénytelen volt azzal megelégedni, hogy Hunyadit távolléte alatt képviseli. Ez az országgyűlés kötelezte Hunyadit arra is, hogy azzal az összeggel, amely a kincstárban marad, az elzálogosított várakat, városokat és uradalmakat váltsa ki.161 Ez az utókornak átmentett rendi határozat az első volt azok között, amelyek az elcsatolt birtokok visszaváltását követelték, noha a magyar törvénytár ezredfordulós kiadványába nem vették fel. Történt, ami történt, Frigyes mégis hevesen támadt Hunyadira, hogy minden hadüzenet nélkül, azaz a i<e/i(fe-szabáryok betartását mellőzve, a Ciliéi grófok megzabolására a stájer hercegségre tört. Ez volt Frigyes első szemrehányása a frissen megválasztott kormányzóval szemben. Hunyadi mentette, ami menthető, mindenekelőtt a hercegség várnagyait és parancsnokait hibáztatta a stájer pusztításokért.162 Jóllehet a kormányzó az országtanács határozatának szellemében indult a Cilleiek ellen, a magyar országgyűlés Habsburg-párti tagjai 1446. június 5-én mégis számon kérték rajta a stájer kalandot, és főleg a Frigyes stájer hercegsége elleni támadást. Ha visszagondolunk arra, hogy Frigyes 1445-ben I. Ulászló nyugat-magyarországi báróit és familiárisait milyen foglalásokkal és büntetésekkel alázta meg, képet alkothatunk arról, hogy a bécsújhelyi udvar mennyire zokon vehette az országtanács és Hunyadi stájer akcióját. Ez is arra utal, hogy voltak olyan feladatok, amelyek végrehajtására éppen azért kötelezték Hunyadit, mert hatalmát ezzel is csorbítani akarták. Még ugyanezen a napon, azaz június 5-én a rendek országgyűlési küldöttséget menesztettek Frigyeshez, hogy V László kiadatását, a Szent Korona és a nyugat-magyarországi birtokok visszaadását követeljék. A magyar országtanács emberei vagy nem tudták a különalku részleteit, vagy pedig tudatosan intézkedtek annak betűjével és szellemével ellentétben. Miután az országgyűlési deputáció dolgavégezetlen érkezett haza, az országtanács hadat üzent Frigyesnek. Ezúttal az osztrák hercegség ellen vonulva. Hunyadi a bécsi városi tanácsot és az osztrák hercegség rendjeit is egy zászló alá akarta terelni Frigyes ellen, mondván, László személyében közös urunk van, Frigyesében pedig közös ellenségünk. Feljebb már utaltunk rá, hogy Hunyadi rosszul taktikázott, hiszen a rendek Frigyes álláspontját fogadták el.163 Igaz, a tartománybeli rendek sem reagáltak Frigyes felhívására, amikor általános felkelést rendelt el.164 Bécs városa és az ausztriai rendek szolidaritásától függött, hogy Hunyadi az osztrák 160 Engel P.: A rendi erők i. ra. 205. 161 „Item, ut siquid de proventibus Regalibus ab expeditionibus Regni remanserit, valeat Dominus Gubernatur castra, civitates, oppida, et posessione Regias impígnorates nomine Regio redimere, de eisdem et ea Coronae reapplicando Domino Regi reservare, qouorum proventus similiter pro expeditione Regni exponuntur." Martinus Georgius Kovachich: Vestigia Comitiorum apud Hungaros ab exodio regnicorum in Pannónia usque ad hodierum diem celebratorum. Buda 1790. 260.: Art. 14. 162 Szalay L.: Magyarország története i. m. III. 92. 163 August, E.: Die Habsburger i. m. 220. 164 Haller, B.: Friedrich III. und die Stephanskrone i. m. 108.
